Bővebb ismertető
A kiskunsági szikes puszta a Hortobágy után hazánk második legnagyobb kiterjedésű szikes pusztája. Területe 11 030 ha. Talaja meszesszódás szik, mely a Duna lefolyástalan, "vízvette", meszes-homokos öntéstalaján alakult ki. Másodlagos elszikesedéssel tovább növekedett a szikes területek nagysága, amikor termőföld nyerése céljából a vizes területeket lecsapolták. A szikes talaj tavasszal és ősszel a csapadék hatására ragadós és csúszós, nyáron viszont teljesen kiszárad és ujjnyi vastagságú repedések támadnak rajta. A kiszáradt talaj felületén kivirágzik a sziksó.
A látszólag kopár szikesen sajátos növény- és állatvilág alakult ki. A szikes talajon már néhány cm szintkülönbség is elegendő ahhoz, hogy változzanak a jellemző növény- és állatfajok. A szintkülönbségek alapján a szikes puszta megkülönböztetünk szikes-lapost, szikpadkát, szikfokot, szikes rétet és legelőt, vaksziket, szikes tocsogókat, sekély vizű szikes tavakat.