Kuny Domokos Múzeum Közleményei 23. [antikvár]

KUNY DOMOKOS MŰZEUM KÖZLEMÉNYEI 23. (2017J 7-17-TELEPÜLÉSRÉSZLET SÁRISÁPON A HATVANI KULTÚRA IDEJÉBŐLL. KIS SZABÓ ESZTER2012. június 19. és október 30. között több szakaszban került sor hitelesítő és tervásatásra Sári-sáp-Quadriburg III. lelőhelyen dr. Major Balázs vezetésével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke első tanásatásaként.' (1. kép) Az ásatást megelőzte a terület magnetométeres és földra-daros felmérése, amelyet dr. Bertók Gábor" végzett el. A lelőhely északnyugati végében magnetométer segítségével kimutatott foltszerű anomáliák és egy nagy méretű, valószínűleg nagy mennyiségű fémtárgyat tartalmazó gödör miatt úgy döntöttek, hogy az eredeti célként kitűzött hitelesítésen kívül (késő római mauzóleum) az épület környékének és a dombtető északnyugati részének kutatását is megkezdik. (2. kép)A lelőhelytől északnyugatra, egy magasabban fekvő gerincen helyezkedik el Quadriburg I. lelőhelyé, amely egy nagy kiterjedésű, a hatvani kultúrához tartozó földvár. Lelőhelyünk is valószínűleg ehhez a földvárhoz tartozik, erről elsőként Rómer Fló-ris számolt be, egy vázlatos helyszínrajzot is közölt róla.t A Magyarország Régészeti Topográfiája 5. kötetének előkészítő terepbejárási munkálatai során a három oldalról meredek lejtővel határolt hegytetőn nagy mennyiségű leletanyagot sikerült gyűjteni,^ amelynek segítségével datálni lehetett a lelőhelyet a hatvani kultúra idejére. A sáncárok a mezőgazdasági művelés következtében mára erőteljesen lepusztult. Quadriburg II. lelőhelyen'', közvetlenül a földvár mellett szintén a hatvani kultúra leletanyaga került elő.'A feltárást megelőzően, a magnetométeres felmérés eredményeit figyelembe véve, három kutatóárok kijelölésére került sor. Ezek egymással párhuzamosan, 8 m-es távolságra helyezkedtek el, északnyugatdélkeleti irányban. (K1-3) Egységesen 2 m szélesek és 30 m hosszúak voltak. A felső 15-20 cm-es humuszréteget géppel távolították el, majd a munkát kézi erővel folytatták. Sajnos a modern kori szőlőművelés több ponton is mélyen megbolygatta a régészeti korú rétegeket. A Ki és K2 kutatóárokban egy-egy (1. és 4. objektum), a K3 kutatóárokban hat (1-3., 5-8. objektum) bronzkori, feltehetően a hatvani kultúrához tartozó objektum alját sikerült feltárni. A gödrök átmérője 95-214 cm között volt. Megmaradt mélységük sajnos mindössze 10-35 cm volt, ebből is látszik, hogy a bronzkor és a római kor között a domb-Jelmagyarázat'_ Nyilvániadásban szereplőlelöhelyhotár - Tervezett feltáiísieriilele1. kép: Sárisáp-Quadriburg III. lelőhelyen tervezett ásatás helyszínrajzaoldal erősen lepusztult, így azok funkciójának meghatározásához nem rendelkezünk elég információval. Egyetlen nagyobb mélységű objektum került elő, amelyet nem bontottak ki teljes mélységében. A később előkerült kocsisír helyén nyitott XII. szelvényben egy 230x200 cm-es, kerek gödörből, amelyet 55 cm mélységig bontottak ki, került elő az unikáUs-nak számító kétszájú edény (3. tábla 1-2) is. Az objektumokból előkerült kerámia egy része általános bronzkori formákhoz tartozik (1. tábla 4-5; 2. tábla 4-7), pontosabb kormeghatározást nem tesz lehetővé, de több jellegzetes töredék is előkerült. EgyikEzúton is köszönöm dr. Major Balázsnak, a PPKE Régészettudományi Intézete intézetvezetőjének, hogy az előkerült bronzkori anyagot feldolgozásra és közlésre átengedte.Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatár-2. kép: Sárisáp-Quadriburg III. lelőhely ásatási helyszínrajza' MRT 5,307-' RÓMER 1878, 89,22. kép. ' MRT 5,307. ' MRT 5,308.