Latorca [antikvár]

ilBodnár Lajos jelenség, vagy azt is mondhatnánk, hogy "intézmény", ha nem éreznénk a meghatározás ironikus jellegét Ki is ő tulajdonképpen, rrűt is képvisel ? Néprajzos^ szociográfus, falusi krónikás vagy mindez egyben ? A választ nem lehet megadni sem egy szóban, sem ped^ egy rrxxxiatban Aki csak az írásos munkáiból ismeri, hajlamos lehet a sommás leegyszerüatésre, és besorolhatja őt a bizonyos "szakmát" művelők közé. Aki azonban közelebbről megismerkedhetett vele - e sorok írójának is volt üyen Szerencs^ -már al^ha mer könnyen ítéletet mcndani Való igaz, hogy Bodnár Lajos niüveH a riép:ajzot, a szociográfiába is belekóstcJt vezette egyk^|'iközsége króiikáját is, de mindezt nem' 'profí '-ként tette, hisz nincsjmegfelelő iskdai vagy tudományos végzettsége, tehát inkább a lelkes amatőrök táborába sorolható. Annak, aki szabadidejében a maga\örömére tevékenykedhet, alkothat, a szakmai háttér hiányát kivéve sok előnye van a hivatásukat szakmaként gyakorlókkal szemben'Bár az utóbbi kategóriában is bőven akadnak olyanok, akik igaz elhivatottsággal, önfeláldozással dcJgoznak, mégis az amatőrt semmi más nem hajtja és nem kényszeríti, csak saját akarata, az alkotási'vágy, az önmegvalósítás szükségletének érzése. Nincsenek határidői, tevékenységét nem korlátozzák munkatervek, főnökök utaatása, esetleges akadályozó rosszindulata, akkcr tart szünetet, amikor tetszik, a témákat maga választja meg. Bár tudjuk, hogy a valós életben ezek,a szabadságogcJí viszonylagosak, létük mégis tagadhatatlan Bodnár Lajosra az elmondottak igen nagy mértékben érvényesek. Ö egy szerencsés ember, mert móc^ van arra, hogy az elméleti síkon müvdt hui iián tudomáriyágak szeDenii kircsestárat kiegészíthette és t is kiegészítse - a szüleitől örökölt, kétszáz éves parasztházban magánmúzeumot rendezett be^ ahcd megférnek eg^/más mellett az őstermeléa-e alapozott falusi élet eszközei, a polgárosodó rétegek hivalkodóbb tárgyaival és mellettük ott vannak garmadával régi okiratok, pecsétek és sok minden más, ami az előző kategóriákba nem sott^ható be És ennek a látszólagos összevisszaságraak a csúcsánIuralkodik a kéziratok félelmetes halmaza, bennük Mátyóc község;letűnt életének megragadott, betűkbe vetett szakaszai, feljegyzett élményei, az a soknak tíiiő kevés, cimit derült legalább ígyimegmenteni, lehetőséget adva arra, hogy nem enyésznek el nyom^ 1i i