"...lelkem, érzésem örökséget kapott..." [antikvár]

ELOSZO Babits Mihály idézett gondolatai vezérelték azt a 30 óvónőt, tanítót és tanárt, akik a Hon- és népismeret, néphagyományok továbbképzésünkön lelkes és aktív résztvevőként két csokorba fogott záródolgozatukat elkészítették. A hon- és népismeret új tantárgy, modul. Központi rendező elve a hagyományismeret. Célja a hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természetközeiben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni. Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának tisztelete. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. E nemes célok megvalósításának segítésére vállalkozott tanfolyamunk, melynek szellemi termékét itt közreadjuk. Legfőbb értékük, hogy a gyakorlati megvalósítás módszereit, technikáit is közvetítik. A településtörténeten kívül kalauzt kaphat az olvasó a jeles napok, ünnepkörökhöz, manuális technikai útmutatót a spanyolozáshoz, fafaragáshoz, kosárfonáshoz, fazekassághoz, a székely gerendaház elkészítéséhez. Szívhez szóló a Marcal menti kelengye leírása a 20-as évekből, torokszorító a protestáns fejfák történetének személyes indíttatása. Értékes irodalmi hagyományok szellemi tápláléka mellett a paraszti étrend, az utolsó bakonyi parasztház és malmok története is olvasható. Köszönöm lelkes hallgatóimnak, hogy nagyszerű munkáik elé én írhatom az előszót. Köszönet a Megyei Pedagógiai Intézetnek a jó szervezésért, dr. Lackovits Emőke néprajzkutatónak, Mészáros Veronika néprajzosnak, Somfai Balázs levéltári igazgatóhelyettesnek színvonalas előadásaikért a kutató- és gyűjtőmunka segítéséért. Külön köszönet a Balatonkenesei Tájház vezetőinek. Vér Lászlónénak és Bodnárné Kuti Andreának a szó szerint is meleg „cserépkályhás" fogadtatásért zárórendezvényünkön. Hiszem, hogy lesz még folytatás, hiszen jelenleg a 3. csoport záródolgozatai készülnek. És tudom: „ a közösség számára a nyelv, a hagyomány éppen olyan - lelki - táplálék, mint az egyéni élet fenntartásához szükséges mindennapi kenyér. " Rásky Mihályné tanfolyamvezető, szaktanácsadó