Lengyelek - Ópusztaszer - Feszty-körkép [antikvár]

Tucatnyi művész különböző alkotásairól sommásan szólni lehet ugyan, de hálátlan és főként veszélyes dolog. Veszélyes, mert vagy nagyvonalú felületességgel mossuk össze műveiket, vagy önkényes kiemelésekkel veszélyeztetjük az értékelés objektivitását. Mivel különböző művészi habitusú és szemléletű alkotók termését mutatja be a kiállítás, engedjük, hogy a művek beszélhessenek önmagukért, vallva létrehozójuk szándékairól is. Hiszen a mondás, hogy a művészet nem ismert határokat, jelen estben, ha közhely is, mindenképpen igaz. A kiállító művészek lengyelek. De az a nyelv, amelyen most itt szólnak hozzánk, a művészet nyelve, internacionális. Ha a megértés szándékával közeledünk a kiállítás anyagához, a művek bizonyára nem maradnak némák. A lengyel képzőművészetről e rövidke előszó keretében csak annyit, hogy mindig érzékenyen reagált az európai áramlatokra és együtt haladt azokkal. Magam számára különös élmény volt a hatvanas évek elején a Krakkóban és Varsóban látott néhány tárlat, az itthonihoz képest merész avantgard szellemével. Akiknek alkotásait ez alkalommal láthatjuk, lengyel restaurátorok. Itt dolgoznak már negyedik éve Ópusztaszeren, hogy a Raclawicei csata című lengyel körkép után a Feszty-körképet is helyreállítsák. A háború során erősen sérült hatalmas kép restaurálását nagy szakértelemmel végzik. A szép, ám nehéz feladat mellett sem mondanak le azonban művészi ambíciókról. Kihasználják kevés szabadidejüket, hogy létrehozzanak egy-egy plasztikát, vagy képet, hogy mielőtt befejezvén itteni munkájukat, búcsút mondanának, bemutathassanak alkotásikból egy szép csokorravalót.