kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Herman Ottó - Lóra csikós [antikvár]
 
Elfogultság nélkül kijelenthetjük, hogy a nemzeti parkká nyilvánított Hortobágy-nak ma is legnagyobb vonzóereje a puszta élővilága, elsősorban a ló. Természetes ez, mert a történelem békés és küzdelmekkel teli napjait a főszerepet betöltő ember mellett leginkább a ló idézi emlékezetünkbe. A Hortobágyi Intéző Bizottság 1965. évi merész elgondolása: lovasnapok kezdeményezése a Hortobágyon — viszonylag rövid idő alatt — igen népszeríj lett. Ml az immár tizedszer rendezett lovasnapok...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4640 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Elfogultság nélkül kijelenthetjük, hogy a nemzeti parkká nyilvánított Hortobágy-nak ma is legnagyobb vonzóereje a puszta élővilága, elsősorban a ló. Természetes ez, mert a történelem békés és küzdelmekkel teli napjait a főszerepet betöltő ember mellett leginkább a ló idézi emlékezetünkbe. A Hortobágyi Intéző Bizottság 1965. évi merész elgondolása: lovasnapok kezdeményezése a Hortobágyon — viszonylag rövid idő alatt — igen népszeríj lett. Ml az immár tizedszer rendezett lovasnapok rendkívüli, a nézők tízezreit vonzó sikerének forrása? A jelenünkre is ható múlt, a tiszántúli ember lóhoz való ragaszkodása, a hozzáértéssel, gondoskodással kísért, helyesen kitűzött cél: a lótenyésztés és a lovashagyományok ápolása. A magyar lótenyésztés irányítói azért támogatják a puszta természetvédelmét, mert a Hortobágyi Nemzeti Park megvalósítása megteremti az eddig nélkülözött feltételeket lótenyésztésünk itt kialakult nemes hagyományainak életrehívására és fenntartására A Hortobágyon rendezett népi lovasjátékoknak nemzetközi híre van. Ahhoz, hogy a lovassport terén is ezzel azonos rangot érjünk el, lótenyésztésünket korszerűsíteni kell Bebizonyosodott, hogy a Hortobágy a legalkalmasabb a világszerte újraéledő népi lovas hagyományok ápolására hivatott rendezvények lebonyolítására. A hortobágyi nemzetközi lovasnapok műsorának másik iránya: sportversenyek — ugrató- és fogatversenyek — rendezése. Nemcsak a lovassport szeretete, hanem a lehetőségek felmérésével, a helyzet ismeretében hangsúlyozzuk: ezeken a találkozókon induló fiatalok jussanak el az ifjúsági Európa-bajnokság nagy versenyeire. A Hortobágyi Intéző Bizottság, a Hortobágyi Állami Gazdaság s a turizmust segítő társadalmi szervezetek teljes támogatásával a nagy múltú mátai törzsménes kitűnő szakemberei fáradságos munkával megépítették az ország legkorszerűbb, sőt a budapesti lovaspálya megszüntetése után egyetlen, nemzetközi szempontból is elfogadható lovaspályáját. Ezt a tényt, a bemutatókra és a versenyekre benevező lovasok számának örvendetes növekedését, továbbá az érdeklődő közönség egyre megfelelőbb elhelyezését és ellátását figyelembevéve kijelenthetjük: a lótenyésztésünket és lovassportunkat méltóan képviselő megnyilvánulásoknak, az értékmérő hazai és nemzetközi lovasversenyeknek Hortobágyon a helye.

Termékadatok

Cím: Lóra csikós [antikvár]
Szerző: Herman Ottó , Móricz Zsigmond Veres Péter
Kiadó: Hortobágyi Intéző Bizottság
Kötés: Vászon
Méret: 200 mm x 230 mm
Herman Ottó művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Veres Péter művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet