Magyar Élettani Társaság XXXVII. vándorgyűlése [antikvár]

A-1 ELEMI TANULÁSI JELENSÉGEK VIZSGÁLATA HELIX POMATIA NEURONOKBAN Pusztai János és Ádám György ELTE Összehasonlító Élettani Tanszéke, Budapest Szerzők klasszikus kondicionálási minta felhasználásával az in-gertársitás hatását vizsgálták az éticsiga (Helix pomatia) suboesophagealis ganglionj ának "néma" és autoaktiv, oszcilláló neuron jain. Feltételes ingerként (CS) a baloldali köpenyidegre adott négyszögingert, feltétlen ingerként a "néma" neuronok esetében depolari-záló áramnak, autoaktiv neuronok esetében pedig hiperpolarizáló áramnak sejtbe történt iniciálását alkalmazták. A feltételes válasznak a CS-re történő megjelenése nagyszámú (100-120) társítás után következett be, s viszonylag rövid ideig (10-30 perc) maradt fenn. Adataikat a gerinctelen állatokon kiépíthető feltételes kapcsolat jellegének szempontjából értelmezik. A-2 TOVÁBBI AÖATOK A FELTÉTELES KIVÁLTOTT POTENCIÁLOK SZINAPTKUS MECHANIZMUSÁHOZ Ádám György ELTE Összehasonlító Élettani Tanszéke, Budapest Előző eredményeik (Ádám: MÉT 1970) értelmében a tanulási modellként ajánlott feltételes kiváltott potenciál (FKP) létrejöttében a reverberációs jellegű mechanizmusok nem elsődlegesek: az agyi anemizálás által előidézett reverzibilis elektromos aktivitás-szünet után az előzetesen kidolgozott FKP fennmarad. E kísérletek folj^atásaképpen jelen vizsgálatsorozatukban további adatokat nyertek, melyek az elemi emlékezési folyamatokban az