Magyar Építész Kamara - 20 év [antikvár]

Müller Ferenc A kezdetekBár a köztestületi Kamara hivatalos, törvényi alapon értelmezett születési éve 1997, a történelmi kezdet közvetlenül a rendszerváltozás előtti időkre datálódik. 1988. november 24-én Grósz Károlyt Németh Miklós váltja a miniszterelnöki székben. Ekkor már a parlament előtt feküdt az egyesülési jogról szóló törvénytervezet, amelynek elfogadásától az építészek közül sokan azt remélték, hogy ha nem is köztestületként, de egyesületként megszervezhető lesz az Építész Kamara. Ezekben a hónapokban a tervező vállalkozások körében már tapasztalhatók voltak az egzisztenciális elbizonytalanodás jelei. Ilyen körülmények között többen egy kamara lététől remélték azt, hogy az építész társadalom részese lehet a változások irányításának, szabályozásának. A várt 1989. évi II. törvény végül is január 24-én lépett hatályba. Kézen fekvő volt, hogy a magunk kamara-szervezési ügyét -már csak az együttes fellépés előnyei miatt is - összekapcsoljuk a mérnöktársadalom ugyanilyen törekvéseivel is. A kérdés természetesen az volt, hogy egy közös vagy két különálló kamara alakuljon. Az akkori Ipari Minisztérium jogi osztálya inkább a közös kamara létrehozását támogatta. A kérdést a MÉSZ 1989. november 12-i, a Kertészeti Egyetem alulájában tartott közgyűlése tisztázta. A Borvendég Béla elnökletével hozott közgyűlési határozat végül is az önálló Építész Kamara létrehozása mellett döntött. A mérnökökkel közösen folytatódott - most már két önálló kamarát megcélozva - magának a kamarai törvénynek az előkészítése. Ezt az építészek részéről először a MÉSZ akkori elnökeként Böhönyei János vezette.Az elkövetkező hónapok első sorban az első, szabad országgyűlési választások előkészítéséről szóltak. Ez minden egyébproblémát és kérdést másodlagossá tett. Az újra- illetve újjá szerveződő pártok megfogalmazták és kihirdették programjaikat. Mind a mérnök mind pedig az építésztársadalom igyekezett a választásokra készülő pártokfcöze/ébejutni". Keresték azokat a személyeket akik majd a parlamentbe kerülve kamarák jogszerinti megalakítását biztosító törvény támogatói lehetnek. A választások eredményeként Antall József kapott kormányalakítási megbízást. Mai szemmel számba véve az újonnan megalakult kormány előtt álló ismert és váratlanul előkerült problémákat, nem csodálkozhatunk, ha néhányunk lobbi-tevékenysége nem hozott gyors eredményt. A mérnökök körében a szervezetépítés útja és módja - a pártállami időket tekintve - történelmi kötöttségek nélküli volt. Már 1988 novemberében élesen és egyértelműen elhatárolódtak attól a METESZ-véleménytől, hogy nincsen szükség kamarára, mert ezt a funkciót a szervezet majd önmaga látja el. Ez a politikai szándéktól vezetett álláspont az ellenkezőjét érte el: felgyorsította a mérnöktársadalom kamaraépítő törekvéseit. Az építészek esetében kézenfekvő volt, hogy a kamara ügyét a MÉSZ képviseli. Az 1951-ben alapított szervezet a kezdetektől fogva kormányzati- és pártirányítás alatt állt. Mind ezek ellenére jelenléte - az ellentmondásai ellenére is - a társadalomban az építészet ügyének hiteles és érdemes képviseletét jelentette. Ugyanakkor ez a tradicionálisan teljesített funkció egyben magában hordozta a kamarai gondolat akkori kiteljesedésének alapvető ellentmondását is.Mindnyájan láttuk és tudtuk, hogy az első demokratikusan megválasztott országgyűlés és kormány olyan gazdasági és társadalmi átalakulásoknak ad szabad utat, amelyek több mint