kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Erdélyi Szabolcs - Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztegrom Megyei Levéltára Évkönyv 2016-2017 [antikvár]
 
EkdI'I w S/aiu)i c s Nedamíól Komáromig Koinárum (elepülésszerkezcíének változása a 18-19. században Tanulmányomban a mai Komárom 18-19. században végbement térszerkezeti változásait szeretném bemutatni. A ma Komárom nevet viselő város három településbői jött létre. A történelmi változások Folyamán a közigazgatási beosztás és az elnevezések sokat változtak. A központi települést illették Dél-Komárom, Rév-Komárom, Komárom-Újváros, Új-Komárom, Komárom-jobbpart, Komárom 4. kerület,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4700 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
EkdI'I w S/aiu)i c s Nedamíól Komáromig Koinárum (elepülésszerkezcíének változása a 18-19. században Tanulmányomban a mai Komárom 18-19. században végbement térszerkezeti változásait szeretném bemutatni. A ma Komárom nevet viselő város három településbői jött létre. A történelmi változások Folyamán a közigazgatási beosztás és az elnevezések sokat változtak. A központi települést illették Dél-Komárom, Rév-Komárom, Komárom-Újváros, Új-Komárom, Komárom-jobbpart, Komárom 4. kerület, Komárom Dunajobbpart' megnevezésekkel is Komárom szabad királyi várossal történt 1896-os egyesülést követően. Azt megelőzően Rév illetve Új-Szőny nevekkel találkozhatunk, továbbá a katonai térképeken a Nedam, Edam névvel is. A másik település Szőny, amely 1977-től tartozik Komáromhoz, neve egy időben Új-Szőnytől való megkülönböztetésképp Ó-Szőny volt. A harmadik település az 1932-től közigazgatásilag Komáromhoz tartozó Koppánmonostor, Pusztamonostor vagy Koppány-monostor. A területhez hozzátartozott 1958-ig a ma Almásfüzitő néven ismert település is Füzitő, Füzitőpuszta néven. 1958. november l-jével Szőny községhez tartozó Füzitőpuszta, Perjéspuszta, Vasútállomás és őrházak külterületi lakotthelyeket Almásfüzitő néven önálló községgé szervezték." A terület Komárom vánnegyéhez tartozott, még a szabadságharc után is, amikor a vármegye Duna jobb partjára eső része, vagyis a tatai és gesztesi járások Esztergom megyéhez kerültek, a Duna bal partjára eső része pedig a volt Esztergom megyei párkányi járással együtt alkotta Komárom megyét. így a Duna lett a határ Komárom és Esztergom megyék között, s csupán O- és Új-Szőny maradt Komárom megyénél a jobb parti települések közül Monostor, Harkály és Füzitő pusztával együtt. Fényes Elek Geográfiai szótárában (1851) a Komárom vánnegyében maradt jobb parti tele- Dárclás cikke a Komáromi Lapok 1940. szeptember 17-i számában. Idézi; Rcdli Margit - Számadó Emese: Révkonyv. Komárom, 2010. Komárom Város Önkoniiáiiyzata, 9, o. I'ctriknc Vámos Ida (összeáll, cs bcv.): A iiui^yar iclcpüléslutlózal icriilclszcrvczési vállozásai 1945 és 1990 közön. Budapest, 1996, Magyar Országos Levéltár, 89. o. /Levéltári Módszertani ós Oktatási Fii/etek I. s/ám/.

Termékadatok

Cím: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztegrom Megyei Levéltára Évkönyv 2016-2017 [antikvár]
Szerző: Erdélyi Szabolcs , Horváth Attila , Iván László , Kántor Klára , Kovács Péter , Miklós Tamás , Rainer M. János Soós Viktor Attila
Kiadó: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Erdélyi Szabolcs művei
Iván László művei
Kántor Klára művei
A szerzőről
Kovács Péter művei
1939. február 9-én született Budapesten. 1957 és 1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakos hallgatója. Miután lediplomázott, 1962-től a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tudományos munkatársa, majd 1986-tól 1992-ig igazgatója.

1967-től jelentős kiállítások sorozatát szervezi. 1977 és 1980 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1992-ig az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja. Kutatási területe a 18. és a 20. századi szobrászat. Számos tudományos munka után 2006-ban publikálta önéltrajzi írását, Törmelék címmel.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Törmelék (2006)

Díjai
Munkácsy-díj (1983), Martyn-díj (1991), Széchenyi-díj (1998)
Miklós Tamás művei
Soós Viktor Attila művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet