Bővebb ismertető
EkdI'I w S/aiu)i c s
Nedamíól Komáromig Koinárum (elepülésszerkezcíének változása a 18-19. században
Tanulmányomban a mai Komárom 18-19. században végbement térszerkezeti változásait szeretném bemutatni. A ma Komárom nevet viselő város három településbői jött létre. A történelmi változások Folyamán a közigazgatási beosztás és az elnevezések sokat változtak. A központi települést illették Dél-Komárom, Rév-Komárom, Komárom-Újváros, Új-Komárom, Komárom-jobbpart, Komárom 4. kerület, Komárom Dunajobbpart' megnevezésekkel is Komárom szabad királyi várossal történt 1896-os egyesülést követően. Azt megelőzően Rév illetve Új-Szőny nevekkel találkozhatunk, továbbá a katonai térképeken a Nedam, Edam névvel is. A másik település Szőny, amely 1977-től tartozik Komáromhoz, neve egy időben Új-Szőnytől való megkülönböztetésképp Ó-Szőny volt. A harmadik település az 1932-től közigazgatásilag Komáromhoz tartozó Koppánmonostor, Pusztamonostor vagy Koppány-monostor. A területhez hozzátartozott 1958-ig a ma Almásfüzitő néven ismert település is Füzitő, Füzitőpuszta néven. 1958. november l-jével Szőny községhez tartozó Füzitőpuszta, Perjéspuszta, Vasútállomás és őrházak külterületi lakotthelyeket Almásfüzitő néven önálló községgé szervezték."
A terület Komárom vánnegyéhez tartozott, még a szabadságharc után is, amikor a vármegye Duna jobb partjára eső része, vagyis a tatai és gesztesi járások Esztergom megyéhez kerültek, a Duna bal partjára eső része pedig a volt Esztergom megyei párkányi járással együtt alkotta Komárom megyét. így a Duna lett a határ Komárom és Esztergom megyék között, s csupán O- és Új-Szőny maradt Komárom megyénél a jobb parti települések közül Monostor, Harkály és Füzitő pusztával együtt. Fényes Elek Geográfiai szótárában (1851) a Komárom vánnegyében maradt jobb parti tele-
Dárclás cikke a Komáromi Lapok 1940. szeptember 17-i számában. Idézi; Rcdli Margit - Számadó Emese: Révkonyv. Komárom, 2010. Komárom Város Önkoniiáiiyzata, 9, o. I'ctriknc Vámos Ida (összeáll, cs bcv.): A iiui^yar iclcpüléslutlózal icriilclszcrvczési vállozásai 1945 és 1990 közön. Budapest, 1996, Magyar Országos Levéltár, 89. o. /Levéltári Módszertani ós Oktatási Fii/etek I. s/ám/.