Bővebb ismertető
Ha Árpád vezér lovasnépe már a Kárpátok falától keletre békét s jó földet lel vagy pedig délre kanyarodva hódít országot, semmi kétség, hogy a magyar táj most Kelet-Európa vagy Dél-Európa más vidékeit jelentené. Éppenúgy akkor is, ha a hazakeresők továbbnyargalnak néhány száz kilométerrel, maguk mögött hagyják a Tisza-Duna közét és nyugatibb tájakon vetik meg lábukat, nem tudni, hol és merre, de bizonnyal lapos földön, legfeljebb dombvidéken, enyhén hullámzó dombokkal, csak akkorákkal, hogy rajtuk vágtatva is keresztül tudjon özönleni a lovas had.
A mostani valóságos magyar tájakra tehát ebben az egyben biztosan hasonlítanának ezek a képzeletbeli keleti, déli vagy nyugateurópai magyar tájak, ahogyan elsőnek mindenki alföldi tájra gondol, akinek magyar tájat emlegetnek, csak másodsorban dombos vidékre és egészen külön a felvidéki vagy az erdélyi tájra.