Magyarok 1990/9. [antikvár]

Részlet:Bujdosók ez a szó mélyen beleivódott a tudatunkba. Összes változataival. Gondoljunk a csángókra, bujdosó kurucokra, amerikásokra, kitelepítettekre, ötvenhatos emigránsokra, erdélyi menekültekre Népvándorlástól népvándorlásig (nem kétséges: egy huszadik századi - egyetemesen tapasztalható - népvándorlás korát éljük) feszül történelmünk eseményeinek íve. De aki helyben maradt, azt is bujdosóvá tette a történelem szeszélye. Ismeretes annak az öreg magyarnak a története, aki sosem mozdult ki szülőfalujából - mégis négy különböző állam polgáraként élte le életét ebben a zaklatott században.A bujdosás: akaratlanul is létünk, történelmünk metaforájává jegecesedik.Régebbi lapszámainkban kialakult egy rovatszerkesztési gyakorlat: A HON címszó alatt az anyaországi vonatkozású anyagokat közöltük, Mezsgyék rovatunkba pedig a kisebbségi magyarság életével kapcsolatos írásokat csoportosítottuk. Jelen számunkban a Bujdosás metaforája a két rovat összevonására késztetett. Az egyetemes magyarság folyóirata kívántunk és kívánunk lenni - engednünk kellett a metafora kényszerének. Összeállításunk (lapunk anyagainak zöme) azonban a metafora mögé világít: a mögöttes, a valóságos létet és sorsot keresi. És talán: egy új metaforát! (i)