Magyarok Nagyasszonya kápolna és az Újplébánia története [antikvár]

Jelen kötet a ceglédi Magyarok Nagyasszony kápolna és plébánia történetét tartalmazza. Cegléd azon településeink közé tartozik, melyek nagy egyháztörténeti múlttal rendelkeznek. Az Árpád-házi királyok idejétől kezdve folyamatosan fennáll Pest megyében. Egyháztörténetének jelentős eseménye volt az óbudai klarissza apácák birtokjoga, majd Mészáros Lőrinc politikai-közéleti" szereplése és nem utolsó sorban az úgynevezett conventiculum Ceglédiense". Ugyancsak jelentős a ceglédi egyházközség autonómiájának eszménye. Egyháztörténetét színezi, hogy a városban a Dózsa-féle parasztháború után - s a török hódoltság idején számottevő református közösség működött. Ezen jelentős eseményeket követte a nevezetes templomper (újra temploma lett a katolikusoknak), a XX. században pedig a város lakóinak növekedése és a katolikusok túlsúlyba kerülése, melyhez a ceglédi Magyarok Nagyasszonya kápolna és plébánia alapítása is kapcsolódik. Az egyházközség önálló múltja rövid, valójában XX. századi, mégis sok írásos dokumentummal rendelkezik. A plébánia- és kápolnatörténet egyik fontos forrása a História Domus, az olvasó ebben a kiadványban mint forrásanyagot olvashatja el azt. A szöveg megértését a dokumentumhoz fűződő jegyzetapparátus megkönnyíti. Egy-egy plébánia létrejötte többnyire valamilyen létező istentiszteleti helyhez, építményhez kötődik. Ez lehet pl. egy szükségkápolna vagy az iskolakápolna. Így volt ez a Magyarok Nagyasszonya kápolna és Újplébánia az esetében is.