Magyarország híres épületei [antikvár]

Részlet: n Országház Az Országház, más néven a magyar parlament túlzás nélkül az egyik, ha nem a legismertebb magyar épület. Duna-parti képe milliószor bejárta már a nagyvilágot, és számos alkalommal hivatkoznak rá úgy, mint a modern európai építészet egyik fontos alkotása, Budapest, és tágabb értelemben Magyarország emblematikus épülete, jelképe. Már az 1830-as években felmerült az igény egy új épületre a parlament számára, de a költségek miatt elnapolták a döntést. Később a forradalom és az utána következő évtizedek hangulata fagyasztotta be a témát, majd az 1880-as években újra napirendre került az országház ügye. Végül négy pályamüvet fogadtak el, amelyek közül Steindl Imre neogótikus tervét sorshúzással választották ki. Az építkezés eredetileg a millenniumi évre kellett volna hogy befejeződjön, de ez csak részben sikerült. Ugyan 1894-ben felavatták, és 1896-ban a nagyközönség előtt már mint kész épület állhatott, a kisebb munkálatok elhúzódtak 1904-ig. Az épület teljes befejezését Steindl Imre nem élhette meg. Öt héttel korábban elhunyt. / i ttPi " SE Ja A neogótikus, eklektikus stílusú épület valóban impozáns látványt nyújt. Az égbetörő csúcsos tornyai, a vertikális vonalak, ablakok szigorú ritmusa mozgalmassá, másfelől pedig előkelővé varázsolják az épületet. A leghangsúlyosabb eleme, a központi kupola azonban már nem teljesen gótikus stílusú. Az Országház elrendezése, térkihasználása ugyanis jobban hasonlít a barokk elrendezéshez - ennek az eleme a központi kupola és többek között a szimmetrikus elrendezés is. A szimmetriát egyfelől a stílus és Steindl Imre szépérzéke diktálta, de volt egy egészen praktikus magyarázata is. A tervezés idején a magyar parlament kétkamarás volt, így külön terem kellett az alsó- és a felsőháznak. Ezek egymásnak szinte tükörképei, egy jelentős különbséget szokás felhozni - miszerint az alsóház terméhez vörös, míg az arisztokrácia tagjait felvonultató felsőház terméhez kék színű díszszőnyeg vezetett. Ma a parlament az egykori alsóház termében (déli szárny) tartja üléseit, míg a felsőházi termet ritkán használják, például kongresszusok, előadások alkalmával. Ez a terem látogatható a nagyközönség számára is. Kikötés volt, hogy az épülethez csak magyarországi építőanyagot használjanak - ezzel is mutatva, hogy ez a magyarság háza. (Ekkor persze még a Magyar Királyság Trianon előtti területéről beszélünk, így jóval könnyebb volt megfelelő márványt, mészkövet s A parlament ülésterme