Magyarország megyéi [antikvár]

Bács-Kiskun Területét tekintve Bács-Kiskun messze a legnagyobb megye az országban. Teljes egészében az Alföldhöz tartozik, így nem meglepő, hogy legmagasabb pontja 174 m magas (Ólom-hegy), míg a legalacsonyabb pedig alig 94 m (Kalocsa). Mindazonáltal hadd jegyezzem meg, az Alföldhöz viszonyítva ezek igen komoly eltérések; az Ólom-hegy az Alföld második legmagasabb pontja (!). A megye gyakorlatilag egyenlő a Duna-Tisza köze kifejezéssel, bár ahhoz hozzátartozik még az északi szomszéd. Pest megye déli része is. Bács-Kiskunt nyugatról szinte végig a Duna határolja, ám keletről a Tiszát csak egy kis szakaszon érinti, Tiszakécskénél. Délen Szerbiával, és nyugatról egy kis szakaszon Horvátországgal is határos, (itt hagyja el a Duna az ország területét). A kecskeméti Katona József színház A megye három tájegységre osztható. Nyugaton a Duna melléki síkság, délen a löszös Bánság magyarországi területe, míg ettől északabbra a hosszan elnyúló, Duna-Tisza közi homokhátság terül el. A megye legmagasabb része tehát az egykori folyami hordalékokból képződött homokdűnék világa, amely a Kiskunság része. Itt alakították ki Kiskunsági Nemzeti Parkot is, amely több, különálló területével a homokdűnék száraz, félszáraz világát, a szikes pusztákat, a ligetes erdőket, futóhomokos réteket, szikes tavakat, lápokat és még számtalan, az Alföldre jellemző élőhelyet őriz meg. (A rákosi vipera egyedül itt él; nemzetközileg is védett állat.) Sok helyen ma is látni dűnéket, ám a mezőgazdálkodás mára nagyrészt megfogta a talajt. A terület nem volt mindig ennyire száraz, ám a helyzet egyre romlik. Az ENSZ legújabb, klímaváltozással kapcsolatos előrejelzései szerint a Kiskunság java része hamarosan már félsivatagos besorolást kaphat! (így a Fülöpháza közelében lévő homokdűnék lehet, hogy hamarosan új társakat kapnak?) Ez, természetesen, hatalmas kihívás a mezőgazdaságból élő helyiek számára, mivel a legérintettebb részek épp a megye közepén lévő, tehát a nagy folyóktól távol eső sávban vannak. Nem volt ám mindig ilyen kietlen ez a vidék. IMég a honfoglalás előtt is inkább erdők uralták a két folyam közét, és csak az intenzív állattartás és földművelés tüntette el az erdőket, a pusztásodás ezután következett. Az emberi beavatkozás később is mély nyomokat hagyott a napsütéses órákban gazdag tájon. A kiszáradásban szerepet játszott a nagy folyók szabályozása is a 19. században. Bács-Kiskun története igen változatos. A honfoglaló magyarokon túl - többek között - itt telepedtek le a névadó kunok is a 13. században, de velük jászok is érkeztek. A török hódoltságban a megye teljes területe a hódítók kezére került, és mire 150 év múlva visszafoglalták, az eredeti népessége gyakorlatilag eltűnt. Később németek (Duna menti svábok), szlovákok és szerbek is megtelepedtek a lakatlan részeken, de sok magyar telepes is érkezett. Fellendült a pusztai állattartás, később pedig a kertgazdálkodás és a növénytermesztés vált mérvadóvá (ennek nyomán terjedtek el a tanyák a megyében). A térség sokáig elmaradott mezőgazdasági terület volt; jelentős iparosodás és polgárosodás csak a fontosabb településekre, mezővárosokra volt jellemző. Ennek köszönhető, hogy a környék néphagyománya viszonylag jó és eredeti állapotban őrződött meg. A megye állatállománya is jelentős számú. Sertésen és szarvasmarhán kívül A kecskeméti Cifra-palota 1902-ben épült Márkus Géza tervei alapján. A lenyűgöző szecessziós épület egykor bérház volt, ma múzeum. A kalocsai néphagyományok gyűjteménye ma már hungaríkum. A néptánc és zene mellett a legfontosabb a kalocsai hímzés, amely generációról generációra fejlődött ki a 19. században.