Magyarország művészeti emlékei 3. [antikvár]

BEVEZETÉSA kétezer éves Budapest művészeti emlékeinek feldolgozása nem könnyű feladat. Az élet lüktető fejlődésének kényszerítő parancsa, a tárgyakban és a szemléletben beálló változásoknak fokról-fokra gyorsuló irama egyre nehezebbé teszi annak a megállapítását, írásba merevítését, hogy mi a megőrzendő és mi a csak megörökítendő emlék.Jellegzetes példa erre a város arculata szempontjából legfontosabb és legnagyobb számú érték: Budapest műemlékállományának írásbafoglalása. Ezt bizonyítja a fenntartandó építmények hivatalos és félhivatalos jegyzékeinek eddig megjelent sorozata és azok sorsa is.Az első kísérlet erre noha a budai Helytartótanácsnak egy lebontott román templomkapu ügyében Pest városához intézett leirata a műemlékek jegyzékbe foglalásának az eszméjét már 1856. május 18-án megpendítette , csak az elnyomó osztrák önkényuralom megszűnte után, 1872-ben történt, amikor az ideiglenes műemlékbizottság megalakulásakor Fridrich István összeállította a Hazai műemlékek és régi épületmaradványok" jegyzékét. Az 1881. évi XXXIX. törvénycikkel megszervezett végleges Műemlékek Országos Bizottsága egy negyedszázad után, 1906-ban adta ki Gerecze Péter: Magyarország műemlékei" című kötetét, amely a jegyzék mellett rövid bibliográfiát is közölt. Ezt 1918-ban egy sokszorosított műemlékjegyzék követte. Ez a három országos jegyzék csak a legkimagaslóbb műemlékek csekély számát tartalmazta, minden leírás és történet nélkül.Budapest műemlékeinek első önálló, a kisebb jelentőségű emlékeket is felsoroló, helyszíni tanulmányozás alapján készült jegyzékét (Kismarty-) Lechner Jenő állította 1924-ben össze. Ennek a jegyzéknek alapulvételével készült 1936-tól Genthon István, majd 1949 elejétől jelen sorok írójának munkájával, már rövid leírást és történetet is tartalmazó, sokszorosított jegyzék, amely 1949 novemberében, a Műemlékek Országos Bizottsága kiadásában, Gerevich Tibor előszavával jelent meg. E kiadvány általam újból átdolgozva és Nagy-Budapestté bővítve, része Genthon István: Magyarország Műemlékei" című 1951-ben megjelent művének. 1965-ben a Magyarország Műemléki Topográfiája sorozatban jelent meg Pogány Frigyes szerkesztésében, Horler Miklós és mások tollából Budapest műemlékei I. kötete, amely az első kerület műemlékeit teljes részletességgel tartalmazza. Ugyanebben az évben tették közzé Budapest műemléképületeinek jegyzéké"-t is. Ez az országos város-