Magyarország termálfürdői 360° [antikvár]

Az elmúlt két évezredben a Kárpát-medence területén négyszer is szárba szökkenhetett a fürdőkultúra. Először a Krisztus utáni évszázadokban a rómaiaknak, majd másfél évezreddel később a törököknek köszönhetően. Harmadszor a 19. század végi polgárosodás tette lehetővé a fürdők és a fürdőzés elterjedését, amikor is az izmosodó városi lakosság belevetette magát a kulturális életbe és a termálvizek élvezetébe. Most pedig, a harmadik évezred elején kibontakozó, mindennél nagyobb fellendülést a modem kori gyógyászat és a turizmus igényei hívták életre. Mindez persze nem valósulhatott volna meg. ha a Kárpát-medence nem lenne előkelő helyen termálvizek tekintetében: Magyarország az ötödik legnagyobb termálvízkészletet mondhatja magáénak. A Földnek ezen a pontján a földkéreg vékonyabb az átlagosnál, a geotermikus hőmérséklet néhol másfélszer gyorsabban növekszik a Föld középpontja felé. mint Európa többi helyén, azaz a vizek hőfoka magasabb, illetve nem kell olyan mélyre lefúrni a hévizekért, mint másutt. Ugyanakkor ezek a vizek oldott ásványianyag-összetételükben is jelentősen különbözhetnek, így több mint százfajta gyógyvízzel büszkélkedhetünk. Talán ezért is lehetett, hogy a római légiósok és polgárok az akkor Pannónia - a mai Dunántúl - területén több helyen is fürdőt létesítettek már az első és második században. A mai Óbudán - a régi Aquincumban - tizennégy fürdő mijködött, padlófűtéssel, hideg-, langyos- és melegvizes medencékkel, gőzfürdőkkel, sportcsarnokokkal. E fürdők a tisztálkodással együtt a szórakozásra is lehetőséget nyújtottak a vendégeknek. Tudunk római kori fürdőről többek között Balfon, Pécsett, Szentendrén és Tatán. A középkor barbárjai azután elsodorták az ókori civilizáció kultúráját, s a középkor vallási elképzelései és higiéniás szokásai mellett nem is volt igény fürdők építésére. A hévizek leginkább malmokat hajtottak, a természetes tavakban csupán a helyi földmijvesek fürödtek. A16. század elején következett be változás, amikor 1526 - a mohácsi csatavesztés - után a törökök benyomultak a Magyar Királyság területére, illetve 1541 Budát. A török fürdőkultúra - melynek gyökerei a bizánci fürdőkön keresztül szintén a rómaihoz nyúlnak vissza, illetve a mohamedán vallásból eredeztethei nyert teret az ország hódoltsági területein. A minaretek, mecsetek, derviseknek emelt szállások mellett számos fürdő épült, melyek közül Budapesten ma is a Rudas, a Császár, a Király és a Rác fürdő. Budát 1686-ban sikerült visszafoglalni, és nem sokkal később a törökök végképp elhagyták az országot. A meglévő fürdők az osztrák császár tulajdonába k( A kincstár utóbb bérbe adta őket orvosoknak vagy vállalkozóknak. Párat még később a városoknak adományozott vagy eladott. A 18. században több tóra, dőházakat építettek, de a fürdőkultúra harmadik virágkora csak az i867-es osztrák-magyar kiegyezés után jött el. A Kiegyezés utáni politikai konszolidáció az ország polgárosodását, a városok fejlődését, s a polgárok felfedezték maguknak az ország gyógyvizeit is. letve 1541-ben elfoglaltál ideztethetők - ekkor ten ma is működik négy: A 20. század fájdalmas történetével egyszerre vetette vissza és lendítette előre a Kárpát-medence termálvizeinek kiaknázását. Az első világháború után a területileg ha madára apadt országban gondoskodni kellett a határon túlra került energiahordozók pótlásáról, ezért az 1920-as és 30-as években több helyen meg is kezdődött az ola és a földgáz utáni kutatás Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével. Ennek eredményeképp néha termálvíz tört a felszínre, ami azután sok-sok mai, kiemelt fürdőhelyi létrejöttét segítette elő. A 20. század végén a magyar települések - legyenek városok vagy kisebb falvak - ráébredtek, hogy a gyógyturizmusban hatalmas lehetőségek rejlenek: a magyar terrr vizek lehetővé teszik egy európai léptékű fürdőkultúra kiépítését. A hévizekre sportuszodák, wellnessközpontok, élményfürdők, gyógyfürdők épültek. Ezekben fürdőkúi iszappakolás, szénsavas fürdő, ivókúra, inhalálás is választható - és még ezernyi szolgáltatás, melyet a gyógyulni és lazítani vágyók ma már igénybe vehetnek. Az orsz; szívében, Budapesten festői környezetben, az Alföld közepén vagy az Alpokalján.,. A modern fürdő- és gyógyászati komplexumok néhol százéves vagy még régebbi műemléképületekben kaptak helyet, melyek ötvözik az egzotikus kelet, az eklektikus századelő vagy a mediterrán dél hangulatát. Könyvünk a csodás magyar fürdőhelyeknek csupán töredékét tudja bemutatni. Sajnos számos gyönyörű helynek kellett kimaradnia - a teljesség igénye nélküh Gyula. Igal. Sárvár. Parádfürdő, Nagyatád , és még lehetne sorolni számolatlanul -, de talán ezek a képek is bizonyíthatják, hogy két évezred megannyi átvonuló kultúrája, a friss levegőjű kárpát-medencei környezet, a hagyományos magyar vendégszeretet és a földtörténeti korok ajándéka, a forró arany milyen csodálatos fürdőkultúrát is teremtett a mai Magyarországon.