Magyarország történeti helységnévtára - Árva megye (1773-1808) [antikvár]

BEVEZETÉS A "t4AGYARQRS2Aü TönTlíl^gfl HELYSÉGNÉVTÁRA" CÍHO SOROZATHOZ A sorozat célja és tarteJma A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatdcooportja 1972-ben indította el a történeti Magyarország terUletét felölelő, a XVIII. század végi állapotot tükröző helységnévtár összeállításának munkálatait. /1/ Az első fáiiisban levéltári és könyvészeti forrásokból a tervezett helységnévtárhoz szUkséges adatok cédulázására került sor, 121 aminek eredményeképpen az adatgyűjtés 1981-ben történt befejeződése után a Könyvtár birtokában százezret meglialadó cédulaállomány volt. Az anyag feldolgozhatósága, valamint megjelentetése érdekében a rendezés során a történeti megyék szerinti csoportosítás látszott céiszerQnek. Ez egyben lehetővé tette, hogy az anyag rendezésére megyei tudoinányos intézményekkel (levéltárakkal) együttműködve kerülhessen sor. /3/ 1969-ig tizenegy intézmény kapcsolódott a rminkába, ami 29 történeti megye anyagát érinti, /k/ Az adatok megyénkénti tagolásban, egységes szerkezetű sorozal: keretében jelennek meg. Az anyaggyűjtés az eredeti célkitűzés szerint a teljes történeti Magyarország területére kiterjedt. A források területi különbségei, továbbá az eltérő forrásadottságok miatt azonban az elképzeléseket úgy kellett módosítani, hogy a munkálatok első fázisában a Horvátország, Erdély és a Határőrvidék nélküli, szűkebb értelemben vett történeti Magyai'ország megyéire terjed ki az egységes szempontok alapján Összeállított helységnévtári adatközlés. A tervezett sorozat adatbázisát 1773 éu 1808 között keletkezett források alkotják. A sorozat fő céikitfizése, hogy a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország településeit (beleértve a külterületi lakotthelyeket is), az önálló névvel bíró pusztáitat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit. A leíró statisztikáit gyakorlatával ellentétben azonbém az összeállítás nem tai'talmazza önálló címszóként a hegyek, folyók, megyék, országrészek nevét, a nevezetes épületek leírását. A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományi kiitatóknalí, egy-egy település, vagy régió adatai iránt érdeklődőlmek kíván segítséget nyújtani. Nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, egyháztörténet, történeti demográfia, történeti statisztika, kereskedelemtörténet, birtoklástörténet, Igazgatnstörténet, nyelvészet és néprajz kéi-déseivel foglalkozók is választ kapliatnaic bizonyos kérdésekre az adattár segítségével, illetve felvilágosítást nyerhetnek arról, hogy mely egyházi vagy családi levéltár anyagában folyUiLhatják a kutatásit. Az adatközlés forrásai Lexicon Locoi-um (1) Általános forrásoknak nevezzük a feldolgozol Lak közül aüolcat, amelyek - területi, vagy többé-kevésbé beViatárolható regisztrációs megszorításoktól eltekintve - egységes és teljes leírásokat adnalt. Ezek a következők: A Helységnévtár 1773-1808 között szóródó forrásai közül ez az adattár a legkorábbi, axüoly megyénként csoportosítva négy nyelven közli a helységek (szabad királyi városok, mezővárosok és falvait) nevét, jogállását, az ott anyaegyházzal bíró felekezeteket, a tanítók szá;nát és a többségi nyelvet. Ez az általában Lexicon Locorum néven emlegetett összeírás azonbaji csak elvétve terjedt ki a pusztákon lévő településekre. A forrás címleírása: Magyarország helységeinek 177>ban készült hivatalos összeírása. Lexicon Locorum Regni Hungáriáé Populosorum anno 1773 offi-ciose confectum. Budapest, Magyar Békeküldöttség K. 1920. Jelölése az adattárban: "1" - utalva a leginkább használt Lexicon Locorum elnevezésre.