Magyarország történeti helységnévtára - Győr megye (1773-1808) [antikvár]

BEVEZETÉS A .MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI HELYSÉGNÉVTÁRA- CÍMŰ SOROZATHOZ A sorozat célja és tartalma A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatócsoportja 1972-l)en indította el a történeti Magyar-orezág területét felölelő, a XVIIi. század végi állapotot tükröző tielységnévtár összeállításának munkálatait/ Az első fázisban levéttári és könyvészeti fon-ásokból a tervezett helység-névtártioz szükséges adatok cédulázására került sor,^ aminek eredményeképpen az adatgyűjtés 1981-ben történt befejeződése után a Könyvtár birtokában százezret meghaladó cédulaállomány volt. Az anyag feldolgozhatósága, valamint megjelentetése érdekében a rendezés során a történeti megyék szerinti csoportosítás látszott célszerűnek. Ez egyben lehetővé tette, hogy az anyag rendezésére megyei tudományos intézményekkel (levéltárakkal) együttműködve keríjlhessen sor.^ 1989-ig tizenegy intézmény kapcsolódott a munkába, ami 29 történeti megye anyagát érinti." Az adatok megyénkénti tagolásban, egységes szerkezetű sorozat keretében jelennek meg. Az anyaggyűjtés az eredeti célkitűzés szerint a teljes történeti Magyarország területére kiterjedt. A források területi különbségei, továbbá az eltérő forrásadottságok miatt azonban az elképzeléseket úgy kellett módosítani, hogy a munkálatok elsö fázisában a Horvátország, Erdély és a Határőrvidék nélküli, szűkebb értelemben vett történeti Magyarország megyéire terjed ki az egységes szempontok alapján összeállított helységnévtárí adatközlés. A tervezett sorozat adatbázisát 1773 és 1808 között keletkezett források alkotják. A sorozat fő célkitűzése, hogy a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel lefija a történeti Magyarország településeit (beleértve a küHeriileti lakotthelyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit. A leíró statisztikák gyakoriatával ellentétben azonban az összeállítás nem tartalmazza önálló címszóként a hegyek, folyók, megyék, országrészek nevét, a nevezetes épületek leírását. A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományi kutatóknak, egy-egy település, vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. Nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, egyháztörténet, történeti demográfia, történeti statisztika, kereskedelemtörténet, birtoklástörténet, igazgatástörténet, nyelvészet és néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos l(érdésekre az adattár segítségével, illetve felvilágosítást nyeriietnek arról, hogy mely egyházi vagy családi levéltár anyagában folytathatják a kutatást. Számítógépes agrártörténeti kutatások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a KSH Könyvtára történeti statisztikai kutatóhelyén. Agrártörténeti Szemle 1976. 18. évf. 115-147. p. Faragó Tamás: Magyarország helységnévtára, 1790. A Dunántúl településtörténete (XI-XIX. század). A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságainak VI. Konferenciája. Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém, 1986. (PAB-VEAB Értesítő 1986. 165-177. p.) Somfai Balázs; A VEAB településtörténeti munkabizottságának 1984. évi tervei. = Vasi Szemle 1984. 2. sz. 212-214. p. 1989 februárjáig a rendezés munkájába bekapcsolódott intézmények a rendezésre ártvett anyag jelölésével a kővetkezők: Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém megye), Zala Megyei Levéltár (Zala megye), Békés Megyei Levéltár (Békés. Csanád és Arad megye), Nógrád Megyei Levéltár (Nógrád és Hont megye), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (Borsod, Abaúj, Torna, Zemplén, Gőmör, Sáros és Szepes megye), Heves Megyei Levéltár (Heves és Külső-Szolnok megye), ELTE Névkutató Munkaközösség (Máramaros, Liptó megye), Komárom Megyei Múzeumi Szervezet (Komárom és Esztergom megye), Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Bihar megye és a Hajdú Kerület), Vas Megyei Levéltár (Vas megye), MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság (Sopron, Győr, Pozsony, Moson megye).