Magyarország vidékei [antikvár]

Részlet: Alföld Magyarországot 6 földrajzi tájegységre szokás osztani; ezek közül az Alföld messze a legnagyobb. Kicsivel több mint az ország fele ide tartozik. Ráadásul az Alföld egyáltalán nem áll meg az ország határainál. Folytatódik Romániában, Szerbiában, Horvátországban, de még - egy kis területen - Ukrajnában is. Igazából az Alföld fele határainkon kívülre esik (többnyire Románia és Szerbia területére), de most ragaszkodjunk a magyar Alföldhöz. Sokan azonnal rávágják, hogy az Alföld nem más, mint a Dunától keletre fekvő síkság, és nem is tévednek túl nagyot. Az Alföld legnagyobb része valóban a Dunától keletre fekszik; itt találjuk a legismertebb területeit, mint a Hortobágy, a Nyírség, de itt folynak a tipikusan alföldi folyóink is, mint a tájat gyakorlatilag kettészelő Tisza, illetve mellékfolyói, mint a Körösök, a Maros. Az Alföld azonban ennél többet jelent. A Duna nyugati oldalán mindjárt ott a Mezőföld, amely egészen a Balatonig elhúzódik. Le sem tagadhatná, hogy az Alföld szerves része, még ha a folyótól egy magasabb emelkedő is választja el. Határában pedig valóban ott a Balaton legkeletibb csücske, így a magyar tenger valójában az Alföldhöz is kapcsolódik egy kicsit, Balatonkenese közelében. A Duna mentén egészen az országhatárig elkísérhetjük az Alföldet a folyó mind két partján. Itt a kevésbé ismert Sárközt találjuk, de még ezzel sincs vége utazásunknak. Az országhatár déli részén a Dráva folyik a Duna felé (de csak az országhatártól délre ömlik abba bele), partja mentén pedig az Alföld furakodott be a dombok közé egészen hosszan. Északon - szintén a Duna mentén - egészen Pestig felhúzódik a híres rónaság. Az Alföld tehát jóval nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk, és sokkal változatosabb is. Az Alföld két legnagyobb folyója a Duna és a Tisza. Folyásuk, vízhozamuk nagyban meghatározza a tájat, mellékfolyóik szintén jelentősek. Állóvizeket azonban gyakorlatilag hiába is keresnénk az Alföldön. A Tisza-tó ugyan hatalmas kiterjedésű állóvíz, de valójában mesterséges úton hozták létre, gyakorlatilag kiásták a sekély medrét, hogy a Tisza mentén létrehozzanak egy víztározót, amely képes elnyelni tavasszal a folyón lezúduló rengeteg vizet, így a Tisza nem árad ki. Ezt leszámítva tehát csak a Szeged kö- zeli Fehér-tó, és a Duna közeli Szelidi-tavat említhető, illetve a Tisza egykori kanyarulataiból kialakult hosszú, keskeny árterek állóvizeit. A víz azonban így Szürke gém és pórul járt törpeharcsa Búbos banka. Az országban március és szeptember között láthatjuk: télen Afrikába költözik. »» ¦¦ - -