Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig I. [antikvár]

Könyvtártörténeti dokumentum-köteteink sorában most egy olyat tart kezében az olvasó, amely a a szegedi régi magyaros társaság két vállalkozását is folytatja: a könyvtártörténeti forrásfeltárást, továbbá a hazai jezsuita dokumentumok felkutatását. Időben azonban nem merészkedtünk annyira előre, mint a többi kötet esetében, s ennek jelentős részben az az oka, hogy komolyan vettük Iványi Béla figyelmeztetését, aki Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon című forrásgyűjteményének második részét azzal vezette be, hogy a könyvtártörténeti dokumentumok kutatása terén a XVIII. századba tett kirándulás egy hosszú könyvsorozatot jelent. Igaz ez a jezsuita rend, illetve a rendházak könyvtárai történetét tekintve is. Itt elég csupán az 1773-as feloszlatás utáni vagyonelkobzások során keletkezett több iratfolyóméter könyvjegyzékre utalni. Az 1711 előtt lejegyzett jezsuita könyvjegyzékekből csupán két kötetet szándékozunk kiadni: a mostanin túl a nagyszombati jezsuita egyetem könyvtára katalógusát. Ezen kívül rövidesen megjelenik az Erdélyi könyvesházak első kötete, amelyben Jakó Klára az egykori jezsuita egyetem könyvtárának ma is fellelhető közel 500 darabját mutatja be részletező leírással, kitérve az egyes könyvek provenienciájára. Elszórt ismereteink természetesen vannak más jézustársasági gyűjteményekről is, azonban nem tudunk arról, hogy katalógus maradt volna fenn ezekről. Két kivételt kell megemlíteni a bevezetésben: kiadatlan még az az 1651-ből való levél, amelyben a jezsuita misszió 1800(!) kötetes könyvtárát említik. A másik az Iványi Béla által lemásolt, s hagyatékából kiadott "Kivonat a jezsuiták vizkeleti házának inventáriumából" című irat, amelynek címet Iványi adott, azonban a dokumentum inkább azt a feltevést erősíti bennünk, hogy a vizkeleti katolikus parókia könyvtárát ismerhetjük innen meg. Ezért is nem vettük fel kötetünkbe. Mint ahogy a sárospataki Református Kollégium könyvtára történetének dokumentumaként kiadtuk az ottani 1663-ban alapított rendház gyűjteményének töredék-jegyzékeit, (1686, 1707) e kötetben ezeket megismételjük, hiszen mindkét intézmény históriájáról vallanak. A gyűjteményre vonatkozó kevés információt, mintegy a kiadás indoklásaként a jegyzékek mellett közöljük.