Makó társadalomrajza [antikvár]

I. Természet Táj — Föld — Víz — Éghajlat — Növény- és állatvilág A MAROSMELLÉKI TÁJ történeti kialakulásában és fizikai állagában egyaránt változatosabb, mint az Alföld többi vidéke. A török dúlások előtt az Alföld legintenzívebb településű részei közé tartozott a Maros alsó folyásának vidéke s a középkori Csanád megye (korábban Csanád, majd Makó székhellyel) kiválóan népes, sűrűfalvas és kulturált vármegye volt. A Marosmentét végig mocsarak és tölgyerdők foglalták el, közöttük gyümölcstermő falvak húzódtak meg, és tették változatossá a tájat. A folyótól távolabb mezők, szántók, falvak és erdők váltogatták egymást. Borovszky történeti kutatásai 70—80 faluról számolnak be, melyek a mai Csanád megye területén állottak, a történeti Csanád megye pedig több mint 200 fal-vat számlált. A táj arculatát alapvonásaiban változtatta meg a török pusztítások sorozata. A közvetlen Marosmellék a teljes pusztulás sorsára jutott: a falvakat, erdőket felégették, a szántók parlagon maradtak és mocsaras pusztává vadultak el, de a megye északi részén a mérsékeltebb pusztítások, török dúlások is elegendők voltak ahhoz, hogy a táj képét teljesen átalakítsák. Csanád megye, illetve a Marosmellék — mely a legerősebb török dúlások zónájába tartozott — kultúrállapotából a puszta és mocsárvilág természeti szintjére süllyedt vissza. Az újjáépülés a táj arculatát is újjá formálta. A marosmelléki táj fizikai egysége — melynek kereteit a Maros két szélső fattyúága a Szárazér és az Aranka, továbbá a Tisza, keleten pedig a Marosnak Makó fölött húzódó törmelékkúpjai adják — továbbra is fennmaradt ugyan, a település megváltozása azonban újabb egységeket hozott létre. Az Alföld északi része (az egész mai magyarországi Alföld) egységes települési színeződést nyert. A magárahagyott fejlődés eredményeképp itt óriásfalvak keletkeztek és körülöttük kialakult a tanyarendszer. Délen a Maros határolja ezt a tájegységet, hozzátartozik tehát az egész újkori Csanád megye. Az Alföld déli részén az irányított település következtében sűrű és rendezett falvak keletkeztek; a Marosmellék déli része: a Maros—Aranka-köz ebbe a tájegységbe tartozik; Torontál megye megmaradt északnyugati csúcsa is ennek a tájnak a hírmondója. Makó, mely hajdan központi városa volt Csanád megyének, tehát az egész Marosmelléknek, ma a megkisebbedett, sőt csonka Csanád megyének, vagyis a Marosmellék északi, tanyás, óriás-falvas felének egyetlen mezővárosa. Központi fekvése elsősorban földrajzi: folyómenti átkelőhelye és mértani középpontja egy egységes településű és egységes gazdasági kultúrájú tájnak, de ezen túlmenően, mint a jobboldali Marosmellék egyetlen mezővárosa, társadalmi és kulturális centrum is.