Mária Terézia-kori urbáriumok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban [antikvár]

- V BEVEZETÉS A jelen kiadványunkat is, bár bizonyos forrásközlés jellege is Van, a korábbiakhoz hasonlóan, helytörténeti kutatási segéd-, letnek szántuk. Célunk a levéltár kezelésében levő Mária Teréziakori urbáriumok jelzeteinek és legfontosabb adatainak közreadása a helytörténeti kutatók mtinkájának megkönnyítése, s a leendő kutatók érdeklődésének felkeltése érdekében. Nem kivánunk itt éppen ezért az úrbérrendezés történeti kérdéseivel foglalkozni, de a helytörténeti, községtörténeti kutatók figyelmét felhívjuk arra, hogy az egyes helységek ezen alapvető gazdaság- és társadalomtörténeti forrásához is az országos vonatkozások alapos ismeretében érdemes közelíteni. A levéltár kezelésében levő urbáriumokat kívántuk számba venni, mivel kutatási segédletről van szó. Ezért nem foglalkoztunk a más levéltárakban esetleg feltalálható, a megye területére vonatkozó darabokkal, de közreadjuk a jelenleg Heves megyéhez tartozó helységekre vonatkozó, az egykorú forrás összefüggésekből azonban ki nem szakítható darabok adatait. A számba vett urbáriumok a levéltár miskolci anyalevéltára és a sátoraljaújhelyi fióklevéltár törzsanyagaiban, valamint a miskolci levéltárnak a törvényszéki tagosítás! iratok fondjából kikerült, gyűjteményként kezelt anyagában találhatók. A három forráscsoport jelzetei az adatsorok végén, a jelzetek magyarázatai a rövidítések jegyzékében találhatók. Báír a levéltár kezelésében a területünkre v^onatkozó, más időszakokban keletkezett urbáriumok is előfordulnak, nem kívántuk az anyag időbeli egységét megbontani, nem csupán történeti, hanem technikai érdekből sem: a korszak irattípusának adatközlési rendjébe mások beilleszthetők sem lettek volna legtöbb esetben. Az úrbérrendezésnek táblázatosan közölhető adatszeriiség szempontjából is, de az adatok történeti értéke szempontjából is leg-