Bővebb ismertető
Takács JuditValóban nem számít, minek nevezzük?A keresztnévadás és -viselés kérdései kommunikatív nézőpontbólGárdonyi Géza írja a Szunyoghy miatyánkjában, iiogy A név csak annyi az emberen, mint fiakeren a szám". A nevekkel kapcsolatban William Shakespeare emlékezetes sorai is fülünkbe csenghetnek, mely szerint Mit rózsának hivunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos." De vajon tényleg csak ennyit jelent nevet adni vagy választani? Névadásaink véletlenszerűek volnának, esetlegesek, nevünk pedig oly könnyen lecserélhető, mint a ruháink?1.Bármely névtípust is vizsgáljuk (főként a keresztnevekre igaz ez), a névhez a legegyértelműbb információkon kívül (mint hogy mi a viselőjének neme és nemzedsége) számos egyéb jelentéselem kapcsolódik: életkorra, (a néwiselővel kapcsolatos pozitív vagy negatív) érzelmekre való utalások, hangulatok, emlékek, asszociációk. Ezek együttesen számos jelentést hordoznak, sok esetben kifejezetten szubjektívvé is teszik a nevek értelmezését (hiszen a nevek használata minden esetben kódolás és dekódolás, azaz sajátos értelmezés is).A névadási és névhasználati lehetőségek Magyarországon igen kötöttek, sőt jogszabályok és törvények által is szabályozottak. Az alábbiakban áttekintem a keresztnévadás lehetőségeit, megvizsgálom, hogy ezek milyen értelmezéseket sugallanak, miről árulkodnak - sokszor akár szándékunktól függetlenül is.2.A magyar névrendszer sajátosságára jól rávilágít az utónév terminus, hiszen nyelvünkben a keresztnév a családnév után áll. Ami nálunk az utónév, azt az angol nyelv first name-nek (tkp. első név) nevezi, és ami nálunk második utónév vagy második keresztnév, az ott a middle name (tkp. középső név) néven ismeretes.A keresztnév a megnevezett személy saját, családja nevétől független egyéni neve. A 19. század közepén megpróbálták egyéni névnek nevezni, majd a század végétől a hivatalos nyelvben utónév lett a megnevezése. Ezt azonban a köznyelv máig sem vette át, a szakirodalom pedig mindkét terminust - a keresztnevet és az utónevet is - felváltva használja, gyakorlatilag egymás szinonimájaként.A keresztnéwálasztás lehetőségeit jogszabályok határozzák meg. Erről az 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet, illetve annak 27. paragrafusa rendelkezik. Eszerint az anyakönyvbe csakis a Magyar utónévkönyvben szereplő neveket lehet bejegyezni. Ennek legújabb változatában 1349 férfi és 1719 női név szerepel, melyek ajánlott vagy adható (elfogadható) minősítést kaptak. E szabály alól csak a Magyarországon élő nemzetiségiek, nemzetiségi anyanyelvűek, valamint a nem magyar állampolgárok és