Megemlékezés Tóth István György történészről 1956-2005 [antikvár]

Részlet:Soha nincs könnyű helyzetben az az ember, akinek szeretett tanáráról kell megemlékezést tartania, s még nehezebb a helyzet, amikor egy olyan nagy formátumú magyar tudós életútját kell méltatnia, aki a sors kegyetlensége miatt - nagy fájdalmunkra - hagyott itt minket. Egykori tanítványként - jó tizenhárom évvel ezelőtti, egyháztörténeti szeminárium jut eszembe - ekkor nyílt először alkalmam megismerkedni vele. A foglalkozás elején feltette azt a kérdést, hogy hogyan válhatunk jó történésszé, s rögtön meg is válaszolta: "minél több nyelvet legalább olvasási szinten elsajátítani, mindig kíváncsinak lenni, mert a kifogyhatatlan kíváncsiság az, ami a történettudomány szekerét előrébb viszi".