Megfestett mennyország [antikvár]

BEVEZETESutazás a múltba, gyalogszerrel Aki végigsétál a pécsi belváros hangulatos utcáin, elérve a Szent István téren a székesegyházhoz, talán csak sejti, milyen értékek felett lépked. Ez a terület méltán nyerte el 2000-ben a Világörökség címet, mint A pécsi ókeresztény temető". Erről az egyedülálló régészetitörténeti leletegyüttesről kíván bővebb tájékoztatást nyújtani, bepillantást engedve az ókeresztény kor kutatásába ez a könyv.Sopianae a római korban kiemelt gazdasági - stratégiai fontosságú város volt. Egy 3. század végén összeállított térkép (Itinerarium Antonini) szerint itt haladt el az a fontos útvonal, amely a mai Trierből kiindulva Pannoniában Carnuntumot (Bad Deutsch-Altenburg) kötötte össze Mursa (Eszék) városával, onnan pedig a pannóniai provinciák legjelentősebb nagyvárosa, Sirmium (Szávaszentdemeter) irányába haladt tovább. Sopia-naeból indult egy másik út is Brigetio (Szőny), illetve egy harmadik Aquincum felé.^ Pécs mai városközpontjának délkeleti részén, a mai Zrínyi utca - Teréz utca vonalától délre, az Irgalmasok útjától (Bem u.) keletre találhatók a föld alatt a római kori Sopianae városának maradványai, még a Nagy Lajos király útja és a vasútállomás között elterülő lakótelep alatt is kerültek elő római objektumok, amelyek valószínűleg Sopianae határain kívül estek.Az utóbbi évek régészeti kutatásai azt igazolták, hogy a Kr. u. 1. században már létezett itt egy település, amelyhez római útál-lomás is tartozhatott. Kárpáti Gábor a mai Sopianae téren tárta fel két cölöpszerkezetes magtár, egy freskókkal díszített szoba és egy kőből készült pince maradványait, amelyek egészen korán, már az 1. század 70-es, 80-as éveiben felépültek. Az Irgalmasok kertjében és az ún. Lenau-ház alatt 1. század végére keltezhető településnyomok mutatnak arra, hogy itt ekkoriban egy laza szerkezetű, falusias település helyezkedett el.^ Maga a Sopianae elnevezés kelta eredete^ és a Pécsett előkerült sírköveken olvasható nevek jelzik, hogy a kora császárkorban a rómaiak (pl. északitáliai Caesernius kereskedőcsalád tagjai) együtt éltek itt a római kultúrát, szokásokat fokozatosan átvevő őslakossággal.''Sopianae Kr. u. 106 után Alsó-Pannonia (Pannónia Inferior) tartományhoz tartozott. A 2. század első felétől kezdve pro-vincia-szerte kőépületek emelkedtek. Amikor a 3. század végén Diocletianus császár átszervezte a birodalom közigazgatását, az ekkorra már városi rangot elnyerő^ Sopianae Valéria tartományhoz került. A régészeti megfigyelések szerint a korábbi laza szerkezetű város területét sűrűbben beépítették.1 TÓTH 1987-88, 53; TÓTH 2006a, 60-63; MAGYAR 2009, 109. 2 KÁRPÁTI 2001, 37. Az 1991 -ben felfedezett beneficiarius-szentélyhez Id. még POZSÁRKÓ 2005b, 3; az ún. Római udvar alatt feltárt épületegyüttes előzetes publikációja: KÁRPÁTIGÁBOR 2004. 3 ANREITER 2001, 198. A helynevet nem tartja feltétlenül kelta eredetűnek TÓTH 2001 b, 28, 4 FÜLEP-BURGER 1979, 236-237; CSIR VII (1991) Nr. 23, 27, 31, 32, 51, 53, 59-62; RIU IV (1984) Nr. 980-983, 985, 987-994, 996-1002.5 TÓTH 2006a, 61-62