Megszentelt épületek [antikvár]

Bevezető Szakrális épületek már a legelső, ember alkotta városokban is álltak, és nem tudunk olyan kultúrát mondani, amelyből hiányozna a vallási építészet. A megérthetetlen megértésének vágya az egész emberiség létét átjárja, egyben talán meg is alapozza azt. Az ember és a túlvilág, vagy az ember és az istenek kapcsolatba lépésének a legtöbb kultúrában kiemelt jelentőségű eleme a helyszín. Ez általában a megszentelt körzet, egy behatárolt szeglete a világnak, ahol a kapcsolat létrejöhet. Régen nem volt ennél fontosabb dolog a világon, nem csoda hát, hogy a szakrális építészetnek a világ minden táján külön szabályrendszere fogalmazódott meg. Ez, persze, az azt létrehozó civilizáció sajátosságaitól függött. Egy ókori egyiptomi és egy hindu templom egészen más felépítésű, hiszen teljesen más az egyiptomi és a hindu társadalom. A kultúrák közötti különbségek a mai napig megmaradtak, ahogyan megmaradt a szakrális építészet sokszínűsége is. A kultúrák találkozása azonban mindig arra ösztönzi az embereket, hogy tanuljunk egymástól. Így alakulnak át a korábbi dogmák, jönnek létre újabb és újabb irányzatok; nincs ez másként az építészet ezen területén sem. A legszebb és leghíresebb szakrális épületek szinte mind több stílus ötvözéséből jöttek létre; a legkülönlegesebb dolgokat mindig a váratlan találkozások ösztönzik. Szintén fontos a kultúrák belső, szellemi fejlődése, amely mindig lecsapódik az építészetben is. Európában a vallási élet változásaival együtt változott a román stílus, a gótika, a reneszánsz és még folytathatnám. Egészen más vallási életről tanúskodik a komor, félhomályban tartott román stílusú templom, mint az embert arányaival agyonnyomó gótikus katedrális, de a többi kontinensen is megfigyelhető a fejlődés. Napjainkban szakrális építészete kettős képet mutat. A nyitott társadalmakban az építészek szinte alapjaitól kezdve újragondolják azt, míg a zárt társadalmak jobban ragaszkodnak dogmáikhoz. Több jelentős épület kimaradt a könyvből, amit egyfelől a helyhiány indokol, másfelől nem szeretném ismételni a sorozat előző tagjaiban már bemutatott helyszíneket. Hadd álljon itt egy lista ezekről: Világörökségi helyszínek - Aacheni dóm; Katharina-kolostor; Geghard kolostora; Mahabodhi-templomegyüttes; Mennyei Béke temploma; Nikko szentélyei; Borobudur templomegyüttese. Az építészet remekművei - Exeteri katedrális; Roncham-pi zarándokkápolna; Notre-Dame d'Paris; Sagrada Família; Pantheon; Palermói katedrális; Szent Márk-székesegyház; Firenzei dóm; Boldog Vazul-székesegyház; Hagia Szophia; 11. Hasszán-mecset; Meenakshi Amman-templom; Aranytemplom; Bahai lótusztemplom; Vat Pra Keo; Las Lajas-bazilika.