Mérlegen [antikvár]

A 1994 - ben negyvenötödik évébe lépő Csemadok érsekújvári alapszervezete huszonötödik alkalommal szervezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. Ez a két évforduló megérdemel egy visszapillantást. Ha a könnyebbik feladatot vállaljuk, nem az alapszervezet gazdag, sokrétű munkáját, csupán az eddigi Napok műsorát ismertetjük. De mennyit érhet egy név-, előadás-, rendezvény- és egyéb adathalmaz, ha nem tudjuk meg belőle, hogy mi váltotta ki az igényt, mi tette lehetővé az évente megismétlődő többhetes rendezvény-sorozatot, kik szervezték, s miért márciusban és nem a költő születésének vagy elhalálozásának évfordulóján, mi lett a sorsa Czuczor Gergelyünk világháború előtti mellszobrának, mióta tekint mostani képmása az újvári Csemadok-székház elöl szülőfaluja, Andód felé a róla (mióta is?) elnevezett utcára és a magyar iskolára? Mennyit érhet egy összefoglalás, amely nem készteti olvasóját arra, hogy-legalább önmagának - kérdéseket tegyen fel? Indítékul viszont nem elegendő statisztikai kimutatást készíteni, de - mégha nem is a teljesség igényével - szükséges áttekintenünk országos és helyi szinten a Csemadokban lezajló folyamatokat, legalább az alakulás körülményeitől azokig az évekig, amikor már Szlovákia-szerte megvalósulhattak a vágsellyeihez, vagy éppen a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokhoz hasonló regionális rendezvények.Tekintsünk hát vissza, és a kevésbé vagy a nagyon is jól tudott tények összefüggései ismeretében gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent számunkra az okkal-ok nélkül agyonszidott, agyondicsért Csemadok, és mit jelent a Riadó költője tisztelére rendezett irodalmi, történelmi, nyelvművelő és egyéb rendezvény-sorozat. Az együttgondolkodást elősegítendő - az országos és a helyi társadalmi, de főleg közművelődési vonatkozású előzmények vázlatos áttekintésére, a honismereti-helytörténeti előadások és a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok oksági és szervezési összefüggései közreadására teszek kisértletet az alapszervezet és a honismereti kör kis híján teljes jegyzőkönyv-anyaga1 és a Napok eddigi, 24 műsorfüzete alapján . A korhű, részletes dokumentáció elkészítése és megőrzése főleg a mindenkori jegyzőkönyvvezetők és titkárok (elsősorban Schmidt Erzsébet, Wojatsek Ilona, Sebestyén József, Bencze Istvánné, Kessler Dezső, Hlavicska László, Szenczy György, Badin Győző és Major Ferenc) többéves munkáját, a honismereti kör pontos jegyzőkönyvei és kiterjedt levelezése Major Ferenc több évtizedes tevékenységét dicséri.Ilyen feltételek szinte kötelezővé teszik egy jubileumi összefoglalás elkészítését, amelyben csupán a személyes emlékek és a belső szemlélő elfogultsága okozhat bizonyos hangsúly-eltolódást (ez a veszély valamennyi kortárs-visszaemlékezést megkísért), de nem másíthatja meg a Czuczor-napok, az érsekújvári alapszervezet egyik meghatározója értékét, amely akkor válik közkinccsé, ha eljut azokhoz, akik fogódzóvá, olyan ismeretanyaggá teszik, amelyre nem csak hivatkozni, hanem - és ez a fontosabb - építeni is lehet.1A politikai hatalom a konszolidáció évében kisajátította a vezetőségi gyűlések 1968. márciusa és decembere között készült jegyzőkönyveit.2Pontosabban, a megvalósított program alapján. A füzetek borítóiból készüli felvételt lásd az I. sz. mellékleten.