Mesteristák és Istvánosok [antikvár]

EGY ISKOLA SZÜLETÉSE A DUALIZMUS FÉNYKORABAN 1887-ben jött létre iskolánk „Budapest fővárosi IX. kerületi nyilvános községi Polgári és Közép Kereskedelmi Iskola" néven. A kissé terjedelmes, mai szemmel nézve talán furcsa intézményi elnevezés még sokat változott az idők során, míg neve elérte mai formáját. Hogy jobban megértsük iskolánk születését, érdemes kissé szétnézni ezen a XIX. század végi Magyarországon. Ez az időszak az Osztrák - Magyar Monarchia gazdasági-társadalmi fellendülésének korszaka. Erre az időre úgy emlékezett a XX. század elejének háborúit megszenvedett emberek sokasága, mint a boldog békeidők korára. Habár a boldogság nem mindenkit érintett egyaránt, mégis igaz, hogy iskolánk egy nyugodt, fellendülő korszak szülötte. Húsz évvel korábban, 1867-ben Ausztria és Magyarország a vitás kérdéseket rendezve megkötötte a kiegyezést. A politika nyugvópontra jutott, így tovább folytatódhatott a fellendülés, amely még a reformkorban indult meg hazánkban. Budapest, benne iskolánk tágabb környezete, Ferencváros évről évre jelentős átalakuláson ment keresztül. Környékünkön számos jelentős munkaerőt foglalkoztató gyár már létezett a kiegyezés előtt is, például az 1862-ben létrejött Humayer Károly műhabarcsgyára vagy a Gregersen fűrészüzeme és asztalosárugyára (1865), a Concordia gőzmalom (1866). A kiegyezés újabb lendületet adott a ferencvárosi ipar fejlődésének, hiszen ezt követően jött létre a Pesti Molnárok és Sütők Malma (1868), a Flóra, első magyar sztearin- és szappangyár (1868), Hofmayer Gyula albumingyára (1870), Heidelberg kátránytermékek vegyészeti gyára (1870), Hutter József szappangyára (1872), az Erdélyi és Szabó tudományos műszergyár (1874), a Király malom (1880), a Gizella malom (1882), Herz Ármin szalámigyára (1882), Weisz Berthold és Manfréd konzervgyára (1883). 1872-ben átadták a Közvágóhidat a Soroksári úton, 1874-re elkészült az Ybl Miklós tervezte Fővámház, míg a nyolcvanas évek elejére felépültek a Duna-par-tot végigkísérő közraktárak, melyeknek óriási szerepe volt az egyre nagyobb népességű Budapest lakosságának élelmiszerellátásában. 1882-re kiépült a ferencvárosi pályaudvar, melybekapcsolta a ferencvárosi gazdaságot az ország vérkeringésébe. Óriási forgalmat bonyolított le a dunai rakparton hosszan húzódó folyami kikötő. Számos munkás, napszámos járt dolgozni a környék munkahelyeire. A gyárak mellett lassan felépültek az első lakóépületek, először a munkások, majd a középrétegek számára is. Felépültek az első elemi iskolák, közkórházak, Ferencváros tehát benépesült, korábbi külvárosi jellegét elveszítve összeforrott Pest korábbi belvárosi részével. Ferencváros első polgári fiúiskolájának' igazgatója, Fillinger Károly felismerte, hogy a kerületnek elengedhetetlenül szük- ., , , , ^ 1 A polgári iskolák 1868-tol működtek, csak az ele- sege van a helyi igényeket kielégítő keres- mi !skola első négy osztályának befejezése után le- kedelmi iskolára. A számos mesterember h^tett ide jelentkezni. Elvégzése alacsonyabb kép-által létrehozott kisipari vállalkozások és a nagyüzemek ugyanis megkövetelték tek el, külön voltak lány és Hú polgári iskolák. Egy iskola születése a duaJizmus fémjkorában 9