Millenniumi olvasókönyv/Jó szerencsét! Pisssz Kei vagyok [antikvár]

Ez a könyv a Dorogi lexikon következménye. Nem melléktermék, hanem a gyűjtőmunka, a szisztematikus értékkeresés újabb eredménye. Számos részlete hivatkozási alap volt a lexikonban is, de teljes közlésre vagy kifejtésre csak egy külön kötetben van lehetőség. Kezdetben olyan címmel képzeltem el a kiadását, hogy Dorog a nyomtatott irodalmi emlékezetben. Ebből végül is alcím született. Az évezredes visszatekintésre utaló s manapság mindenki által közkedvelt millenniumi olvasókönyv azért lett belőle, mert városunkkal (korábban falunkkal) kapcsolatos minden érdekes és meghatározó jellemző irodalmi közlését előkerestük (vagy igyekeztünk megtalálni) hozzá. Az oklevél-, a jogi, a publicisztikai, a levél- és a szépirodalom egyaránt belefért ebbe az elképzelésbe. Azt reméljük, minden - gyökereit kereső - dorogi család, idős és fiatal szívesen forgatja a rövid történeteket. Cs. Nagy Lajos barátomat arra kapacitáltam, vállalja el, hogy hajdani - a Dolgozók Lapja hasábjain már egyszer közölt - anekdotáit a két tréfacsinálóról, Piszkeiről és Tramitáról összegyűjtse és átdolgozza. Sajátos hangütésű, emlékező piszkeiánát (groteszk hőskölteményt) teremtett belőle újjá a szerző. A folklór tipikus elemeit is tartalmazó, szájról szájra adható, helyenként vaskos történetek olyan érdekességei településünk kultúrájának, amelyeknek megőrzése is, megidézése is kötelessége a helytörténet dorogi füzeteinek. Legyen fölfedezés és meglepetés ezúttal is közös múltunk!