Bővebb ismertető
Részlet:
a váró s tetejen
Kilátó az Avason . . .
Messziről látva egy vékony tü, ahogy beleszúr a kéklő horizontba . . . Alatta állva egy beton- és acélkolosz- : szus . . . Ott áll a város tetején. R5la Ibkaj kúphegyét,a Magas-látra csipkézett vonalát látni a tiszta látólnatáron. Áttört, széles lépcsőin feljutva - előttünk a város.
Alattunk a mozdulatlannak tetsző, tűzpirosban megvillanó kohó és gyáróriás, gőzpárák szürkés fátyolában. Köztük felcsillan a négytornyu diósgyőri vár, a papírgyár és a Bükk zöld rengetege. A hosszú város másik végén a magasházak, a F^Dnoda, a Mirelite, a Cementgyár képei. Naponta, nyaranta ezrek nézik. lUristák, idegenek és vá -rosbéliek.
A legelső ember ezt a völgyet húszezer éve látta . . Amikor kovabányája gödréből végignézett a zöldellő, vészekkel teli hajlatokban. Kétezer éve pedig az első teleplakók a kelták törzséből, hogy kiválasszák ezt a völgyet hálás zkunyhó iknak.
Azóta népesedett be a Szinva-völgy.
Az Avas csúcsa ez. Az Avas! Miskolcnak egyik nevezetessége ez a "dombocskányi, jókedvű hegyóriás - a-hogy Szabó Lőrinc jellemezte - belsejét a századok során rövidebb- hosszabb alagutakkal, majdnem ezerrel, úgy ösz-szefurkálták az emberek, hogy vízszintes keresztmetszete azokra a rajzokra emlékeztet, amelyek a szújáratokat mutatják a fatörzsekben. Sokáig voltak ezek a pincék Miskolc lelkének és zsebének magánkincstárai. . . "
Az avasi kilátó 234 méter magasan áll, 72 méteres tornyával. Megtervezője Hofer Miklós, statikusa Vörös Györg/. Két ember, aki elgondolta ezt az egyedülálló é-pitészeti bravúrt. Építője Miskolc népe, acélba-betonba öntője a b4.ÉV. Építők, hegesztők, televíziósok, postamüsze-részek, technikusok húszhónapos munkája. Ezer köbméter kavics, ezer mázsa betonacél. Cteszesen 12 000 tonna összsúly.
Amikor a kilátót 1963 augusztus 20-án megnyitották, áradásszerüen elöntötte az ünneplő miskolciak tömege. A földszínt vasbeton alapzata ekkor állotta ki a statikai próbát, de a tíz méter magasságban terülő terasz és a tizen-