Bővebb ismertető
Részlet:
A Szépművészeti Múzeum négy éven keresztül az „Európai grafika ötszáz éve" című kiállítássorozatának keretében bemutatta az európai sokszorosított grafika alakulását Dürertől Toulouse-Lautrecig. Most, amikor elérkeztünk a zárófejezethez, és be szeretnénk mutatni a XX. század grafikáját is, nagyon nehéz feladat előtt állunk, mivel igen kevés műtárgyból választhattuk ki a kiállításra alkalmas műveket, bár vidéki gyűjtemények és magángyűjtők segítségét is igénybe vettük, és természetes módon az amerikai grafikákat is bevontuk a kiállított művek közé. A kortárs sokszorosított grafikai anyag rendszeres gyűjtése az első világháború után lényegében megakadt. Ennek egyrészt a pénzügyi nehézségek, másrészt az 1920-40-es évek konzervatív kultúrpolitikája volt az oka, amelynek értelmében nem tettek erőfeszítéseket az avantgarde törekvéseket képviselő alkotások megszerzésére. A kortárs művek szerzeményezésében mutatkozó lemaradás az ötvenes évek merev ideológiai elgondolásai következtében még tovább fokozódott. Csak az 1960-as években indulhatott meg a XX. századi műalkotások rendszeres gyűjtése, igen szerény anyagi eszközök felhasználásával, és a külföldön élő, magyar származású művészek ajándékozásainak eredményeképpen. Ilyen módon ma még nem tudjuk a XX. század rendkívül gazdag, sokszínű grafikai produkciójának keresztmetszetét akár csak megközelítő teljességgel bemutatni. Hogy a nehézségek ellenére mégis vállalkoztunk az országban elérhető művek válogatott anyagának bemutatására, annak több oka van. A grafika történetét bemutató sorozatban századunk művészeti törekvéseinek felvázolásától nem tekinthettünk el. Annál is inkább nem, mivel a magyar közönség eddig csak egy-egy monografikus tárlat vagy nagyobb vendégkiállítás alkalmával juthatott hozzá ahhoz, hogy saját kora és a közelmúlt grafikai törekvéseit, problémáit megismerhesse. Szükség van tehát egy átfogó körkép bemutatására, amely megismertet a különféle irányzatokkal, a jelentősebb művészegyéniségekkel, a leggyakoribb technikákkal.