Muratáj 2006/1-2. [antikvár]

A magyar nemzet szempontjából a 20. század során - sajnos - csak kis mértékben került sor sikeres, kiemelkedőnek minősíthető történelmi megnyilvánulásokra. Egy rendkívül fontos esemény azonban volt, amely világszerte nagy szimpátiára és visszhangra talált. A megannyi tragédia és megpróbáltatás (I. és II. világháború, Trianon, szovjet megszállás, egypártrendszer stb.) valamint a század végén bekövetkező rendszerváltás néhány kiemelkedő eseménye mellett az 1956-os magyar forradalom volt az, amely fényes csillagként ragyogott és ragyog nemcsak a magyar nemzet, hanem egész Európa virtuális égboltján. A politikai szabadságjogokért és a nemzeti függetlenségért 1956 őszén vívott harc reális értékelése, őszinte bemutatása csak az elmúlt század végén bekövetkező közép-kelet-európai rendszerváltások után kezdődhetett meg. Ma, amikor immár ötven esztendő távlatából vizsgáljuk az egyetemes magyar nemzet számára fontos történelmi eseményt, számos részjelenetről lekerült a lepel Akadnak azonban még mindig fehérfoltok és érzékeny kérdések (még ha nem is nagy számban), amelyek feltárása és objektív megválaszolása a jövő feladata lesz. Megállja a helyét az állítás, hogy az 1956-os magyar forradalmi események jelentőségét, valamint hatását a határon túli régiókra a szomszédos országokban intenzívebben csak az elmúlt néhány esztendőben, mélyrehatóbban az elmúlt hónapokban kezdték, kezdtük el kutatni. A Muravidék esetében mindenképpen ez a helyzet. Az 1956-os eseményeket illetően, az általános történések korabeli felismerése mellett, a muravidéki magyarság szempontjából azonban azért is fontos a kérdés, mert a forradalom után hazáját elhagyni kényszerülő menekültáradat bizonyos része - számításaink szerint a teljes emigrációnak megközelítően 1 %-a - éppen a Mura mentét érintve távozott nyugatra.