Művészetek Palotája - Műsorkalauz 2012. január-július [antikvár]

Kedves Vendégeink, Barátaink! HorizontA gazdasági válság hosszan elnyúló éveit éljük, amikor az emberek jövőtől való félelme nő, a lélek szorongása a mindennapok rendjébe könnyen váj utat. Egyrészt világos a dolgunk tehát; Pablo Picassóval szólva a művészet lemossa a lélekről a mindennapok poráf. Mármost, a hogyan" kérdése sürgető válaszra vár. A nyár végére a Művészetek Palotája elkészítette öt évre szóló stratégiai tervét, aminek kapcsán többen is megkérdezték, nem a Hübrisz csalhatatlan jele-e ilyen gazdasági környezetben - amikor a közvetlen holnap is bizonytalan, nemcsak itthon, hanem világgazdasági szinten is - öt évre előre tervezni?A Művészetek Palotája az elmúlt években kivívta méltó helyét a világ előadó-művészeti központjainak zárt rendjében: odafigyelnek ránk. Ekként testre szabott kötelességünk is - hiszen a diplomácia nélkül a művészet sem boldogur- a művészeti cselekvés érthető nyelvén üzenni: a leggazdagabbak között vagyunk - a kultúrában.Kérem, ne vegyék szerénytelenségnek, de én Thomas Mann fenti axiómájának fordítottját még inkább állítom: nehéz időkben a művészet nélkül a diplomácia sem boldogul. Azt gondolom, hogy ilyenkor nő meg igazán a tervezés szükségszerűsége, hiszen sokkal átgondoltabb, több dimenziós rendszert kell felépíteni a jövő lebonyolításához. Ami viszont ennél is fontosabb, fel kell vázolni egy horizontot, amelyet nem a pillanatnyi hatások feszítenek ki, hanem közös, életünk szempontjából legfontosabb értékeink. Mi pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ugyan nincsenek ásványkincsek, olaj a lábunk alatt, viszont kulturális értékeink itt hevernek a lábunk előtt szanaszét. Ha együtt körülnézünk, összeszedjük őket és rendszerezve elkezdünk építkezni belőlük, már a folyamat alatt is erőt merítünk, másrészt elkezdtük építeni az utat a horizont irányába.