Múzeumi Diárium 1992 [antikvár]

Immáron ötödször jelentkezünk kis füzetünkkel. Kétkedtünk és bizonytalankodtunk nem csak e tájékoztató, de a múzeum jövőjét is féltve. Aggodalmunknak meg volt a maga oka: eddig még soha nem voltunk olyan helyzetben, hogy napi létkérdésekkel kelljen szembenéznünk. Kényelmesen, nyugodtan, aránylag megbízható anyagi feltételek közepette dolgoztunk s az első veszélyes kihívásra megrettentünk. Most már túl vagyunk a megrázkódtatásokon. Nem mintha olyan rózsás lenne a helyzetünk. Egyáltalán nem. De kiderült: van erőnk és tehetségünk a talpon maradáshoz, ami most elsősorban a gyűjtemények védelmét, megóvását s némi gyarapítását jelenti. S azt is láttuk, nem vagyunk egyedül. Mellettünk van a megyei önkormányzat, a Veszprém városi, a füredi, a tapolcai s megannyi más településéé is. Mellettünk vannak termelő vállalatok, pénzintézetek, kereskedelmi vállalatok. Segítségük sokszor csak erkölcsi, sokszor csak jelképes, de sokszor meghatározó nagyságú. S mellettünk vannak a múzeum barátai. A múzeum baráti kör tagjai, akik rendszeresen s kitartóan részt vesznek rendezvényeinken, szellemiségükkel s magával az egyesület létével igazolják: szükség van ránk, számítanak ránk. Közben azért történt egy s más. Lassan kezd kialakulni a múzeumi szervezet új arculata, a korábban levált múzeumok mellett 1992. január 1-től a zirci természettudományi múzeum is önálló lett, a pápai múzeum viszont visszatért kebelünkbe". A tihanyi kiállítóhely is utolsó hónapjait éli már szervezetünkben, lassan visszakerül jogos s eredeti tulajdonosához, a bencés rendhez. Mi legfeljebb sajnálkozni tudunk, hogy annyi lángossütő és palacsintasütő mellett elfelejtettünk 40 év alatt egy modern kiállítócsarnokot építeni a Balaton partjára, melyben méltó körülmények között mutathatnánk be a magyar művészet régi és új alkotásait. És még sorolhatnánk, de ne várakoztassuk tovább az olvasót, bizonyára kíváncsi, ebben az évben milyen csemegéket, apró érdekességeket kínálunk neki lelki-szellemi gyarapodására. A gazdag választékon túl még egy jó hírt is mondhatunk: Veszprém megye múltja feltárhatatlanul gazdag, alkotókedvünk is töretlen, szándékaink is változatlanok - s így 1993-ban is lesz Diárium! Hogyne lenne, hiszen akkor lesz 90 éve, hogy szép emlékű elődeink megalakították a Veszprém vármegyei múzeumi egyletet egyaránt gondolva a múltra és a jövőre is. Már csak ez is kötelez bennünket!