Bővebb ismertető
A hegyközi medence aprófalvas vidékére elérkező 90-es évek rendszerváltása a vidéki Magyarországra jellemző helyzetképet találta. A helyzetet Füzér, de Pusztafalu, Füzérkajata, Vilyvitány, Felsőregmec, valamint Vágáshuta, Kishuta és Nagyhuta esetében nehezebbé tette a zsákutcás faluként leírt elhelyezkedés, mely a határmenti fekvésből és a medencejellegből egyaránt adódik.A megszűnő körzetesített tanácsi és termelőszövetkezeti rendszer szétesése, valamint a Hegyköz potenciális termékeinek (perlit, kaolin, faanyag, gyümölcsfélék) jövőjét, termékpályáját meghatározó innovatív termékfejlesztés elmaradása, a Hollóházi Porcelángyár - mint a Hegyköz legnagyobb munkaadója - termékfejlesztések ellenére történő piacvesztése; valamint a hagyományos szántóföldi gazdálkodás és legeltető állattartás visszaesése adja a térség jelenlegi foglalkoztatási gondjainak hátterét. Igaz ugyan, hogy némi átstrukturálódásról beszélhetünk a kisvállalkozások, idegenforgalmi fejlesztések és mező- és erdőgazdasági termelés, termékfeldolgozás, falusi vendéglátás esetében, de a helyi társadalmakat meghatározó folyamatokra továbbra is a munkanélküliség, az elöregedés és az elvándorlás jellemző. A jövőt a Hegyközben - véleményem szerint - jelentősen befolyásoló idegenforgalom jelenleg szezonális jellegű és ezen például a Hegyköz alatt a mélyben elérhető melegvíz felkutatása és fürdőként való hasznosítása változtatna.