Nagybánya, művészet és város [antikvár]

NAGYBÁNYA A MŰVÉSZE/K/T VÁROSA Ha kiejtjük nevét, bizonyára senki emberfia sincs, aki magára a városra gondolna, hiszen Nagybánya ma már nem egyszerűen egy cívis, hanem a köztudatba mértékadó kezdetként bevonult fogalom, mégpedig olyan fogalom, amely egybefonódott a modem magyar képzőművészet megteremtésével. Nagybánya, a XIX. század utolsó éveitől ide látogató alkotóknak köszönhetően egy csapásra kivívott hímeve, sok kutató fantáziáját lendítette már meg. Az érdeklődés középpontjába az az észszerű érvek alapján megfoghatatlannak tetsző kérdés került, hogy ez a világ szeme elől eldugott kis város miként válhatott a magyar művészet határkövet jelző központjává. A Nagybányán született Réti István (1872-1945) festőművész, aki leghivatottabb e kérdésre megadni a feleletet, egy egész tanulmányt szentelt a "nagybányai rejtély" megoldásának. "Milyen volt Nagybánya azidőtáj t, amikor a festők ottan először ütöttek sátrat, - és milyen volt ennek előtte, a közeli és távolabbi múltban az a természeti és kulturális környezet, amelyben egy szellemi cél megszállottjai a boldog munkálkodás zavartalan lehetőségét oly hosszú időre megtalálták Sok írott és festett kép mesélt már erről, de ha tárgyilagosan próbáljuk jellemezni, azt kell mondanunk, hogy ez a szépség, várakozáson felüli meglepetéseket az első pillanatra tán nem hozott Nem vadregényes, hanem inkább szelíd és kedves volt: páratlan gazdagsága, sokszínűsége csak lassan, évek során bontakozott ki".(8) A Nagybányára nyugati irányból. Szatmárnémeti felől közeledő vándor, ugyan-