Nagycenk [antikvár]

Részlet a könyvből: Nagycenk neve az elmúlt két évszázadban összeforrott a Széchenyi családdal. A nyugat-dunántúli község így jelentős helyet kapott a magyar történelemben és jelképpé, fogalommá vált irodalmunkban is. Itt élt és itt nyugszik a családi sírboltban Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István, a reformkor kiemelkedő politikusa - Kossuth Lajos szavaival - "a legnagyobb magyar". A falu templomának, a család temetkezési helyéül szolgáló temetőkápolnának építése is nevükhöz kapcsolódik. A Széchenyi Mauzóleum nemzeti kegyhelyként fogadja a messzeföldről idezarándoklókat. A mai Nagycenk első írásos említésével 1243- ban találkozunk. (A települést mindig együtt említik Kiscenkkel, melyet korábban Dánielcenknek hívtak). A Kanizsaiak, Nádasdyak, Draskovicsok után, ez utóbbiaktól került 1677-ben zálogjogon Széchenyi György kalocsai érsek birtokába, aki azt Lőrinc öccsének engedte át.