Nagyenyed szóban-képben [antikvár]

Évszámok, események Enyed múltjából Hantz Lám Irén „Enyed történelmi sorsa több felvonású vér- és koromszagú tragédia. De a tragikus vonal mellé, mely a XVII. századtól fogva mélyül, felvonul és végzetes megszakadások ellenére is egyre magasodik a város szellemi életének ritka nemességű hőskölteménye. Várost mondtam, de mondhattam volna kollégiumot is." Áprüy Lajos Római kor • Egyes vélemények szerint a város őse a mai Diód (Stremt) helyén emelkedett Brucla volt. A mai Enyed területén a római kor bizonyítható valósága a nyugat-kelet irányában áthaladó út az Apullumot (Gyulafehérvár) Potaissával (Torda) összekötő Via Strata. XI., XII. század • Enyed legrégebbi köveit szász telepesek rakták le. A mai várudvaron található evangélikus kápolna helyén egy később lebontott román stílű kápolna állott, amelyet a legrégibb szász templommaradványnak tartanak Erdély-szerte. A szászok Srassburg am Mieresch-nek nevezték, amelyet egyesek úgy értelmeznek, hogy ezzel az elnevezéssel utalás történik a római útra. 1239 • Felépül a vár, a tatárjárás elleni védőmű. Őrtornya 60 m magas, 7 emeletes és építése 17 évig tartott. A várat a nagyobb biztonság kedvéért vizesárok vette körül. 1293 • Egy okirat szerint a gyulafehérvári káptalan akaratából Fylesd és Enud (Felenyed és Enyed) helységekbe valach „manisok"-at (családok) költöztetnek, mintegy 60-at. XIV. század • Egy oklevél a települést Nagyenyednek említi és hangsúlyozza, hogy a helység szász székek kiváltságát élvezi. Szász telepítési módra utal a Főtér alakulata, a szabályos körvonalú piactér és az onnan derékszögben kiágazó utcák, valamint ezek nevei. Úgymint: Varcagás - Schwartze Gasse, Grintyen - Gründchen, Frankut - Frauengut, Grepen -Graben. Ebből az idóljól származik a Magyar utca elnevezés is és az olyan kültelkek elnevezése, mint Felszeg, Alszeg, Gatyület, Ebhát. XV. század • Felépül a gótikus stílusú nagytemplom. XVI. század • A Segesvár melletti Kaisd [Szászkézd] községből szász iparosok települnek a városba. A felépült vár is a település iparos jel-