Bővebb ismertető
Kedves Olvasóm!
A tizenegyedik Nánási kalendáriumot nyújtjuk át Önnek.
Isten a megmondhatója, nem vagyok a statisztikák híve, de egy ilyen kerek szám után egy két mutatót érdemes megnézni, elemezni. Mit is hoztunk mi így össze, közösen. Önökkel, azokkal, akik segítettek az éppen aktuális éves kötetek összeállításánál, akár egy írással, akár egy ötlettel, akár fényképekkel, jó szóval, tanácsokkal. Nos, mintegy négyezer oldalon közel hatszáz írást hagyunk az utódokra. A fényképeket nem számoltam meg, de azok száma is több százra tehető. Ennyit a számokról és akkor nézzük, mit is kínálunk ebben a tizenegyedik kötetben. Elsőként is arra szeretném felhívni kedves figyelmüket, hogy a kalendáriumi rész után megtalálhatják az eddigi kötetek összesített tartalomjegyzékét, amelyben nyomon tudják követni, hogy kik és mit írtak az elmúlt 10 év során. Higgyék el, igen érdekes olvasmány.
És hogy mit kínálunk most a 2012. esztendőre?
A szokásos naptári rész, városi kitüntető díjazottak, önkormányzati rendeletek, a várost érintő legfontosabb statisztikai adatok után egy terjedelmesebb fejezetben foglalkozunk Bocskai Istvánnal, születésének 455. évfordulója kapcsán, illetve azon okból kifolyólag, hogy ez év áprilisában Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai Emlékbizottsága, valamint a Sapientia Magyar Tudományegyetem és Kolozsvár városa összefogásával emléktáblát helyeztek el a fejedelem szülőházának falán.
Péteri Lajosné a tőle már megszokott alapossággal ezúttal a helyi posta történetét tekintette át, sok érdekes, izgalmas régi fotó segítségével.
Érdekes írást olvashatunk Szólláth Zoltán tollából, aki három írással is szerepel a kalendáriumban. Régi, a monarchiabeli, boldog békeidőket idézi a Nánásiak fürdőkön c. dolgozata, amelyből sokat megtudhatunk a 19. századvégi és 20. század eleji nánási üdülési, pihenési szokásokról, a fürdőre járásokról. Más korba, és egészen más területre vezet egy másik írása, nevezetesen a hajdúnánási labdarúgás első 100 évének rövid summázata, tekintettel arra, hogy 1912-ben alakult meg a Hajdúnánási Sport Egylet a labdarúgás népszerűsítésére. A történeti áttekintés sok érdekes, ritka, helyi sporttörténeti szempontból is fontos fotót közöl.
Ez évi kalendáriumunkban folytatjuk Bácskái Antal élményszerű visszaemlékezéseit az 1940/50-es évek hajdúnánási történéseiről, a nánási gazdálkodók, „kulákok" megnyomoritásáról, családjuk történetének tükrében. Megindító a sajátos családtörténet, az Istenáldotta élet, vagy az önön iljúkori kálváriájáról írt Az X-es című írása. Élvezetes, szarkasztikus stílusban szól azokról az eseményekről, amelyek bizony nem sok vidámságra adtak okot azokban az időkben, így pl, a Tervgazdálkodtunk opuszában is.
Városunk közismerten a Hortobágy szélén, „ me/Zy/tó? "fekszik, eleink foglalkozását alapvetően meghatározta a táj adta megélhetési lehetőség, azaz a pásztorkodás és a földművelés. A Hortobágy sokféle arcát mutatja, s mi már általában a turistacsalogató, nádas, vadmadaras, lovas, pásztoros romantikus arcát ismerjük, de sajnos van egy másik arc is, amelyet a közvélemény a közelmúltban ismerhetett meg alaposabban, a kitelepítettek kálváriáját. Ezt az arcot a
so 5 ca
f-
¦p'