Negyed század a Gyöngyösi Főiskola vezetőjeként [antikvár]

Előszó Amikor megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy negyedszázadnyi vezetői pályafutásom fontosabb állomásait áttekintem, azzal az indíttatással tettem, hogy bemutassam mindazt a személyi, tárgyi és minőségi fejlődést, amelyet az INTÉZMÉNYÜNK elért, egyben megköszönjem mindazon közreműködők támogatását, akik törekvéseimet, tevékenységemet segítették. Szerencsém, hogy 1978 óta lehetek részese annak az 1962-ben indult képzésnek, amely az akkori intézményt a Károly Róbert Főiskola színvonalára emelte. A közel három és fél évtized távlatából visszagondolva és a számomra oly fontos Széchenyi gondolatokkal azonosulva, jómagam is vallom, hogy „ azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk." Ez a „lépcső" csak úgy épülhetett fel, hogy minden időszakban kiváló kollégákkal dolgoztam, dolgozhattam. Az intézmény valamennyi történését személyes ügyemnek tekintettem, a kihívásokat makacs hittel, kitartással és elszántsággal oldottam meg. Munkámat, munkánkat a magyar tudomány és közélet számos, elismerésre méltó személyisége, intézménye támogatta, kiknek értékes segítsége, közremííködése minden időben meghatározó volt.