Néma népszavazás [antikvár]

1982-ben megtervezett vizsgálatomnak a kutatási adminisztráción végigfutó címe a "Különböző típusú települések kulturális ellátottságának történeti alakulása" volt. Már akkor úgy gondoltam, hogy nem elegendő a kifejezetten közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár, mozi stb.) puszta számbavétele, mert ez önmagában semmit nem magyaráz meg a településeken végbemenő valóságos társadalmi folyamatokból. Ezek az intézmények csak annyiban érdekesek, amennyiben hozzájárulnak egy sajátos, csak az egyes településekre jellemző arculat kialakításához, ami azután legbeszédesebben a demográfiai folyamatokban képeződik le.Csakhogy ennek az arculatnak a kialakulásához sok minden más is hozzájárul. E sok tényezőt két nagy csoportba lehet osztani: az élet- és munkafeltételekre meg az ottélő nép szellemiségére ható tényezők csoportjára. Az első csoportba tartozik a teljes infrastruktúra, a munkaalkalmak helyi vagy regionális kínálata, a mindezekre ható országos vagy helyi szabályozások, mint például a közigazgatási változások, a körzetesítések, a téeszösszevonások, a lokális építési tilalmak. A szellemiségre ható tényezők között ott a vallás, a nemzetiségi lét, az érdekvédelem és a kulturálódás öntevékeny szerveződései, a közoktatás és - mint egyetlen szerény elem a sok között - a közművelődés a maga intézményeivel. A két csoport között pedig ott az 1945 előtti földbirtokmegoszlás, aminek munkaalkalmat teremtő ténye kihat a szellemiségre, hiszen egészen más volt egy kis- és középbirtokosokból álló falu parasztjainak mentalitása, munkakultúrája, szakértelme, szűkebb és tágabb világához való viszonya, mint egy volt cselédfalué vagy egy nagybirtok határában fekvő földnélküli bérmunkásokat tömörítő falué. (21) (22)A felsorolt tényezőket mind figyelembe vettem a kutatás során, hiszen a kérdésfeltevést a régi művelődésszociológiai vizsgálatokhoz képest módosítottam. A régi kérdés így hangzott: hogyan alakult a települések közművelődési intézményekkel való ellátottsága? Az új: milyen hatással volt a települések életére a közművelődési intézményekkel való ellátottság alakulása? Erre az új kérdésre pedig nem lehet válaszolni, ha nem vesszük számba a települések életére hatást gyakorló többi tényezőt.