Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 [antikvár]

Bevezető A Magyar Dolgozók Pártja 1949-ben hatalomra jutott, s ezzel a nemzetiségi kérdés megítélése is megváltozott. A párt programjában ugyan szerepelt a nemzetiségi politika, de ennek tartalma nem a hazai nemzetiségekkel való törődést, hanem a nemzeti szocializmustól való elhatárolódást jelentette. A hazai nemzetiségek jelenlététől az új hatalmi berendezkedés sem függetleníthette magát, az általa követett ideológia alapján azonban nem tudta a nemzetiségeket a maguk valóságában felfogni. Viszonylagos oldódást 1958-ban a MSZMP felfogása hozott, ami aztán 1968-ban, a gyakorlati életben is határozottabbá vált. A nemzetiségi politikában bekövetkezett változás az Alkotmányban is éreztette hatását. Az 1949. évi XX. tc. az általános polgári jogegyenlőség talaján állt. Kiemelten csak az anyanyelven történő oktatás, és a nemzetiségi kultúra ápolásának lehetőségét kezelte. Az 1972-ben végrehajtott alkotmánymódosítás már némi kollektív jogot is engedélyezett, illetve garantált. Az új hatalmi berendezkedés a tanácsrendszer bevezetésével a közigazgatásban is alapvető változást hozott. 1950 nyarán és őszén megalakultak a megyei tanácsok, közöttük a Baranya Megyei Tanács - majd ezeket követte ajárási és a községi tanácsok megalakulása. Az I. Tanácstörvény (1950. évi I. törvény) életbe léptével a helyi és a megyei tanácsok feladatává vált területükön a nemzetiségi kérdés kezelése. AII. Tanácstörvény (1954. évi X. törvény) a tanácsokat hatósági jogkön-el is felruházta, a tanácsok önálló rendelkezési jogot is kaptak. A III. Tanácstörvény (1971. évi I. törvény) a tanácsok jogkörét tovább bővítette, önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkört biztosított számuki'a. A nemzetiségi politikában jelentős változást jelentett a magyarországi német lakosság jogfosztottságának a megszüntetése 1950-ban (84/1950. (III. 25.) MT. számú rendelet), amely a feléjük irányult bizalmatlanságot lassan oldotta. Nemzetiségként történő elismerésüket azonban csak évtizedek múltán deklarálták. Kötetünkben a nemzetiségpolitikában, illetőleg a nemzetiségekkel való gyakorlati foglalkozásban bekövetkezett változások folyamatát kívánjuk bemutatni a Baranya Megyei Tanács, a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága testületi üléseinek anyagai, illetve a szakigazgatási szervek (oktatási osztály, szervezési és jogi osztály, igazgatási osztály és titkárság) ügyiratai alapján. A testületi tevékenységre vonatkozó dokumentumokat (jegyzőkönyveket, előterjesztéseket) kivétel nélkül közöljük. A nemzetiségi bizottság irataiból azonban, azok nagyobb terjedelme miatt, válogatni voltunk kénytelenek, a szakigazgatási szervek ügyirataiból is csak a jellemzőbbeket közöljük, elsősorban azokat, amelyek összegezéseket tartalmaznak. A kötet szerkezetét, a fejezeteket iratképzök szerint alakítottuk ki: A Baranya Megyei Tanács testületi szerveinek iratai, oktatási osztály iratai, szeivezési és jogi osztály iratai, igazgatási osztály iratai, titkárság iratai. A kötet 116 iratot, illetőleg ezek mellékleteit tartalmazza. A kötetben ezeket l-l 16-ig terjedő számozással, illetőleg a-j-ig terjedő alátöréssel láttuk el. Magukat a dokumentumokat szöveghűen adjuk közre.