NEOGRAD 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXV. [antikvár]

NEOGRAD2011 A NÓGRÁD MEGYEIÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.SALGÓTARJÁN TELEPÜLÉSFÖLDRAJZA AZ 1870-ES ÉVEK ÉS 1944 KÖZÖTTRACS CSABAA város a társadalomtudományok kimeríthetetlen kutatási területe. Ugyanakkor vizsgálati szempontjaiknak és célkitűzéseiknek megfelelően számtalan városdefiníciót kreáltak és használnak. A tudományos diskurzusban örvénylő városértelmezések között leginkább a közgazdaságtan, a városszociológia, illetve városantropológia és a földrajztudomány ragadta meg a város lényegét", melyek további kutatásokat generáltak. A közgazdaságtan többnyire abból indul ki, hogy az egyes gazdasági ágazatok közül a helyi gazdaságban legkevésbé a mezőgazdasági tevékenység jellemző, szemben az ipari és kereskedelmi szerepkörrel. Minderről információkat a foglalkozási statisztikákból szereztek. A városgazdaságtanban ismert William Alonso monocentrikus modelljében a városnak egyetlen központja van, ebben a városközpontban működik az egyetlen pontszerű piac.' A piac biztosítja a cserét, mely a közgazdasági értelmezésben a város létezéséhez elengedhetetienül szükséges, hiszen a lakosság szükségleteit élelmiszerekből és nyersanyagokból kénytelen kívülről fedezni. A kereslet és a kínálat jól-rosszul számszerűsíthető mutatóitól eltávolodva a szociológiai és antropológiai felfogás a várost ökológiai egységként kezeli, képviselői a fejekben élő várost" kutatják. A városi tér az életmód és a társadalom változásaival nyeri el jelentését, másképpen társadalmi entitás.^ így a városszociológia Chicagói iskolája (elsősorban Róbert E. Park) a várost lelkiállapotként, életformaként, viselkedésformaként stb. aposztrofálta.' A városvédő" Bemard Oudin szerint a város valamiképp a szabadság és a választás színtere: A politikai állásfoglalás szabadsága, a házastárs és általában a szexuális életmód megválasztása (akár titkos bűneink szabad megválasztása), szórakozásaink, kultúránk stb. megválasztása - mindezek a szabadságok mindenütt léteznek, de teljes egészében csak a városi kultúra keretei között érvényesülhemek.Megállapítása bármennyire is vitatható, mégis magyarázza a kultúratörténet és az új társadalomtörténet" város iránti érdeklődését.^