Népművészetek háza Szentendre [antikvár]

Részlet:Új színt hozva az ősi városba, a képzőművészetek mellé sorakozik, évente egy alkalommal megújuló programjával ez a szerény külsejű, de történelmi levegőt árasztó létesítmény, amely kellemes otthont ad a megyéből válogatott néprajzi tárgyaknak és egyidejűleg adja Szentendre meghitt hangulatát és varázsát.A házra vonatkozó levéltári forrásokkal egyelőre még nem rendelkezünk. Az átalakítással együtt járó bontás és az ekkor végzett megfigyelések sok adatot szolgáltattak, amelyekből (a városfejlődés eddig ismert anyagával összevetve) sok mindent megtudtunk.Azt nem hihetjük, hogy a török háborúkat is átvészelte volna az épület - bár az építési technika ezt nem zárja ki. Az anyagvizsgálat egykor talán erre is fényt derít. Egy bizonyos, hogy Szentendre XVIII. századi térképein már házat jelölnek ezen a helyen és amennyire értékelhető a jelzés, a mi házunkkal azonos méretűt! Más híradás arról szól, hogy a város török utáni újjáépítésében jelentős szerepet játszott a fa. A táj erdőben ma sem szegény, és egy szerény lélekszámú (ekkor néhány száz főt kitevő) település esetében ez természetes lehetett. Adataink vannak arról, hogy a betelepült szerbek (1690 után) boronafalas házakat építettek, sőt templomaikat is fából építették. Egy ilyen jelenetet örökít meg Osztoics Vazul festő a Belgradska (püspöki) templom egyik kisméretű festményén is (1. kép). Ha nem is azonos, de a korban gyakori és általános építészeti technikát mutat a Rákóczi út 1. számú házunk is.