NMN palóc múzeuma [antikvár]

'¦ ¦i , ¦¦ i I .! J : , ' : 1 ¦ : ;.!¦,:¦:!¦', I ¦ I. -i'V^ '1 VI- , I' i' ' i I I I J ¦ ;, : ¦ i : : . ¦ 1 ; •. , 1 ' • • ¦ •. 1' • ; ; i J_LJ___u-i-- I ¦ : , • : : i ¦ -i ¦ ¦ I, I I i ¦ i 'i ¦"¦ I ' í/ ¦ 'i ' ¦ BEVEZETÉS PALÓC MÚZEUM, BALASSAGYARMAT A Palóc Múzeum eleven népi műveltséggel rendelkező táj, a Palócföld középpontjában fekszik. Gazdag néprajzi, irodalomtörténeti és várostörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Balassagyarmat meghatározó műemléke, s a Palóc liget gyönyörű környezetével összhangban lévő épület rendkivüli harmóniát sugároz. Megalapítása Nagy Iván (1824-1898) akadémikus történész, genealógus nevéhez fűződik, aki e szavakkal tette közzé felhívását: ^Gyűjtsük össze a legkisebb Történelmi morzsáit is a múltnak, ami hazánk nemzetünk megismerésére adalékul szolgálhat ^'Fáradozásainak köszönhetően 1891. március 15-én megalakult a Nógrád vármegyei Múzeum Társulat. A 19. század hetvenes éveitől gyors ütemben szaporodó múzeumi társulatok és egyesületek között a balassagyarmati volt a tizenötödik vidéki múzeumalapitási törekvés. „Félre tehát a közönnyel. Állítsunk egy helyi múzeumot! Állítsunk egy társulatot, mely csekély áldozattal, de kitartó eréllyel képezni fogja azon mustármagvat, mely terebélyes fává növendi ki magát " - fogalmazta meg a célokat Nagy Iván. A gyűjtemény kezdetben adakozások révén gyarapodott. Már a megalakulás évében 172 adományozó jóvoltából 3500 fölé emelkedett a műtárgyak száma. Különböző történeti korokból származó emlékek, régészeti tárgyak, érmek, fegyverek, oklevelek, portrék, ásványok és könyvek kerültek a Múzeumi Társulat tulajdonába, s már az alapítás évében ki- állítást is rendeztek az akkori Nemzeti Iskola egyik tágas termében. Madách Imre bensőséges barátja, Szontágh Pál (I820-I904) politikus is felajánlotta könyvtárát a múzeum számára. Nagy Iván pedig - túlélve gyermekeit - végrende-letileg minden ingó és ingatlan vagyonát „az örökösen Balassagyarmaton székelő" Nógrád megyei múzeumra hagyta. Adománya jelentette a gyűjtemények alapját és az 1914-ben épült „múzeumpalota" költségvetésének mintegy felét. A múzeumépület tervének elkészítésére 1910-ben hirdették meg a pályázatot. A beérkezett 15 pályamunka közül a fővárosi Wälder Gyula [1884-1944) elképzeléseit találták a legjobbnak. Az építkezéshez 1914. március 6-án fogtak hozzá, s már az év nyarán meg is kezdhették az addig különböző helyeken őrzött tárgyi gyűjtemény ideszál-lítását. Az épületet azonban a világháború idején hadi célokra vették igénybe, 1914-15 telén laktanyának használták, s egészen 1925 tavaszáig menekültek elhelyezésére, kórháznak, rendőr- és csendőrlaktanyának foglalták le. Ez sajnos nemcsak az új épület állagát rongálta meg, hanem az itt őrzött tárgyi gyűjtemény 80%-a is elpusztult. 1926 őszére fejeződtek be a tatarozásí munkálatok, és elindulhatott újra a tárgygyűjtés, különös tekintettel a néprajzra. A nógrádi parasztság kultúrájának megörökítése már kezdettől kiemelkedően fontos volt. Az alapító Nagy Iván ír által felajánlott tárgyak között például kvalitásos pásztormű- fj