Nógrád megye története I. [antikvár]

ELÖSZO A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1969-ben — a megyei pártbizottság kezdeményezésére és ösztönzésére — határozta el Nógrád megye története monografikus feldolgozását, megjelentetését. Ez az elhatározás lényegében azon a felismerésen alapult, hogy a marxista eszmeiségű megyetörténet hiánya szembetűnően gátolja mind az iskolai oktatásban. mind a felnőtt lakosság körében végzett ismeretterjesztésben a szülőföld iránti szeretet és hűség megalapozását, illetve megszilárdítását, s általában a szocialista hazafiság elmélyítését. Az élet, a mindennapi gyakorlat igazolta tehát ezúttal is, hogy a ma élő és alkotó nemzedékek sem nélkülözhetik a közelebbi és tőlük időben távolabbi elődeik történelmi tapasztalatait, pontosabban a haladó, forradalmi hagyományokban gazdag Palócföld" történelmének tanulságait. A monográfia szerkesztő bizottsága létrejötte pillanatától arra törekedett, hogy majdan olyan megyetörténetet adjon az olvasók kezébe, amely — a tudományosság alapvető követelményeinek sérelme nélkül — megfelel a közérthetőség és az olvasmányosság igényeinek is. Tisztában volt persze azzal, hogy a fentebbi célkitűzéseket nagyon nehéz lesz maradéktalanul megvalósüani. A korábbi időszakokban — különösen az ellenforradalmi rendszer idején — megjelentetett monográfiák ugyanis reakciós, nacionalista, idealista szemléletük és szakmai igénytelenségük miatt jórészt csupán negatív tapasztalatokkal szolgálhattak a tervezett mű szempontjából. Ugyanakkor a felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad alatt, a helytörténeti kutatásoknak az utóbbi évtizedben bekövetkezett fellendülése ellenére, még másutt sem látott napvilágot egyelőre olyan marxista megyetörténet, amelyet Nógrád történetének kutatói ténylegesen „mintának" tekinthetlek volna. De nem utolsósorban az is növelte a nehézségeket, hogy Nógrád tulajdonképpen a legutóbbi időkig nem rendelkezett saját levéltárral és a kutatási célokra is alkalmas könyvtárral, vagy más közgyűjteménnyel. A megyetörténet írását és megjelenését több éves kutatómunka előzte meg. Mégpedig döntően azon kutatók bevonásával, akik már eddig is számottevő sikereket értek el a helytörténet művelése terén. A szerzők kiválasztásánál lényeges szempontként merült fel az is, hogy olyan szakemberek (muzeológusok, pedagógusok, levéltárosok stb.) kapjanak megbízást, akik közvetlenül és ténylegesen részt vesznek Nógrád szellemi életének formálásában, s emellett munkájuk hatékonyan hozzájárulhat a jövőbeni helytörténeti kutatások színvona-