Nógrád megyei múzeumok évkönyve 1977 [antikvár]

BOROS SÁNDOR megnyitója Tisztdt Tanácskozás! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Kulturális életünk hagyományos és egyre nagyobb szerepet játszó eseménye az októberi Múzuemi és Műemlékvédelmi Hónap. A szakemberek és a társadalmi aktívák együttese egy egész év, vagy éppen több esztendő folyamatos munkájának eredményeivel lép az érdeklődők elé. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, pályázatok, publikációk és tudományos tanácskozások összekapcsolódó sora épül be egy szélesebb ívű folyamatba, népünk műveltségét építőgazdagító mozgalomba, a közművelődésbe. Ezek a rendezvények, akciók — ha néhány hétre koncentrálódnak is — nem csupán egyszeri kapunyitást jelentenek. A sokféle múzeumi rendezvény alkalom a különböző kulturális intézmények közötti kapcsolatok fejlesztésére, lehetőség a tudományos munka, a közművelődés és a művészeti közönségnevelés találkozáspontjainak megerősítésére; fontos állomás lehet a közgondolkodás fejlesztésében végzett munkában: a múltat vállaló-kutató tudomány még erősebben kötődhet mai valóságunkhoz, szocializmust építő társadalmi gyakorlatunkhoz. Ezért is készülünk évről-évre nagyobb gonddal az októberi rendezvénysorozatra, ezért is keressük egyszer a tudománypolitika, másszor a közművelődés kérdései felől a múzeumi munka megújításának többféle lehetőségét. S ezért is vállaltuk örömmel a mai tanácskozáson a házigazda megtisztelő feladatait. A palóckutaitás helyzetét, a végzett munka eredményeit értékelő tanácskozás résztvevői előtt — úgy hiszem — nem szükséges e munka társadalmi jelentőségét hangsúlyozni. Különösen nem indokolt ez az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének a szocialista hazafiságról két éve kialakított állásfoglalása ismereitiében. A ikétnapos tudományos tanácskozás közel 10 éves összehangolt munka eredményeire támaszkodik, s a ma és holnap elhangzó előadások és korreferátumok több szempontból a jövőbeni munka irányait is tisztázzák. Ez a két napos eszmecsere azonban alkalom arra is, hogy a paióokutatás újabb fejlesztési lehetőségeiről szót válthiassunk. Mindenekelőtt arról: a kutató munka társadalmi feltételei változtalk. Változtak úgy is, hogy az országos irányító szerviek felismerték, értékeük e témakör tudománypolitikai jelentőségét. Ez a felismerés a közép- és hosszútávú kutatási programokban is kifejeződik, tükröződik a kutatás szem.élyi-, pénzügyi feltételeinek javítására tett intézkedésekben is. De változtak a munka feltételei más értelemben is. Mint általában a néprajzi kutatómunka, a palócság életének vizsgálata is, nem laboratóriumi körülmények között gondosan konzervált és statikusan megőrzött