Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára [antikvár]

A könyvtár helye művelődéstörténetünkbenA Nyugat-Magyarországi Egyetem - 1996. szeptember 1-ig Erdészeti és Faipari Egyetem, majd Soproni Egyetem - nemcsak korszerű segédeszközök birtokában, hanem ritka műszaki-természettudományos könyv- és folyóirat gyűjtemény tulajdonában is folytathatja oktató-kutató tevékenységét. Ez a gyűjtemény a XVI.' század elejétől napjainkig szemléltetően mutatja .tudás generációk céltudatos gyűjtő, fenntartó, fejlesztő és óvó munkáját. A párját ritkító műemlékállomány a Nyugat-Magyarországi Egyetemen és a Miskolci Egyetem -' a műszaki-természettudományos kultúra - nemzeti kincsünk része.Nemcsak muzeális értékről van. Nemcsak felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értéke," meghatározhatatlan antikváriumi értéke, vagy éppen a korunkban divatos általános antik-érték" emeli ezt'az állományt a szuperlatívuszok világába, hanem tudományos hasznossága is. Ma sem hagyhatók ugyanis figyelmen kívül megállapítások, pozitív és negatív tapasztalatok, amelyekre már évszázadokkal ezelőtt felfigyeltek, amelyeket leírtak, bizonyítottak, de a viharos történelmi korszakokban figyelmen kívül hagylak. E könyvek, a könyvtárosok becsülendő tudományos munkája nyomán, ismét csak, japánt .ahogy többségében a bennük lévő gondolatok is. Ezt azért állíthatjuk, mert e könyvtár létrejöttét, fejlődését olyan egyetemes tudósok alakították, befolyásolták, mint Jacquin, Delius, Peithner, Poda, Scopoli, Ijaidinger, Patzier. Doppler, Wilckens, Feistmantel stb. A könyvtárral személyes kapcsolatot tartott Volta, a wolframot felfedező mexikói Fausto d'Eíhuyar, emlőin nevelkedett a tellúrt felfedező Müller Ferenc vagy a magyar geológia megteremtője, Szabó József. A Selmecbányái Bányászati Akadémia tudományos légköre hozza létre 1786-ban az első nemzetközi bányászati társaságot, a Societat der Bergbaukunde" elnevezésűt, amelynek több mint másfél száz tudós tagja, a között volt többek között Lavoisier, Gmelin, Crell, Klaproth, Watt és Goethe is. Természetes tehát, hogy a könyvtár polcaira kerültek a világ legnagyobb tudósainak művei. Csak néhányat említünk: Plinius, Euler, Segner, Biot, Mariotte, Bernoulli, Leupold, Belidor, Galilei, Boyle, Ampere, Faraday, Gay-Lussac, Lavoisier, Berzelius, Buffon, A. Humboldt, Cuvier, Calvör, Cramer, Newton, Darwin, stb.