Örömben és bánatban csendesen [antikvár]

ELŐSZÓAz Istennek pedig van hatalma arrn, hogy mindén kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó .cselekedetre." (U.Kor. 9,8)A reformáció óta eltelt csaknem 500 esztendőhöz képest a 350 éves múltra visszatekintő Tatai Református Egyházmegye fiatalnak nevezhető. Egy emberöltő éveihez képest azonban kifejezetten hosszú ez az időszak. Az egyházmegye megalakulásától idáig már csaknem 12 generáció követte egymást ezen a tájon, hogy összefogva mindenkor kitartsanak az Ur Jézus Krisztusban megismert Szentháromság ísten és a református keresztyén hit mellett. Szép, mondhatni szent évfordulóhoz érkeztünk. Pontosan hétszer telt el 50 esztendő az egyházmegye alakulása óta, és a mi nemzedékünknek megadatott, hogy 100 év után ismét jubileumot ünnepeljen. 1952-ben ugyanis nem volt lehetőség a 300 éves évforduló méltó megünneplésére.Éppen ezért mos mi kétszeresen is hálásak vagyunk. Hiszen ebben az esztendőben mi megállhatunk egy pillanatra, hogy számba vegyük Istennek sokféle kegyelmét, másrészt pedig hálásak vagyunk azért is, hogy az 1952-ben élt nemzedék jubileumi készülődésének, ez irányú erőfeszítéseinek eredménye kezünkben lehet. Ennek alapján nyomon követhetjük, hogy ők hogyan készültek a 300. évfordulóra, s ez számunkra is hasznos útmutatás. Az ő fáradozásaik is jelentős mértékben hozzájárultak annak a gondolatnak megszületéséhez, hogy 2002-ben jelenjen meg egy - az egyházmegye múltjára visszatekintő - tanulmányi kötet.Egy ilyen tanulmányi kötettel kapcsolatban sokféle elvárás lehetséges. Bizonyára vannak, akik arra számítanak, hogy most