Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957 [antikvár]

Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás ótaV. WALDAPFEL ESZTERAz Országos Széchényi Könyvtárnak megalapítása pillanatától kezdve az volt a hivatása, hogy a nemzeti könyvtár szerepét töltse be. Maga Széchényi Ferenc az alapításkor nemzeti könyvtárat" (Bibliotheca natio-nalis)^ akart alapítani s csak az udvari reakció félelme mindentől, ami nemzeti, változtatta át az alapító által javasolt elnevezést az alapító levélben ,,országos" könyvtárrá. (Bibliotheca regnicolaris).^ A nemzeti könyvtár fogalma természetesen e korban világszerte még távolról sem volt egyértelmű és szilárdan körvonalazott. A fogalom tartalmának ingadozása a legerősebben a gyűjtőkör kérdésében, az állomány gyarapításában mutatkozott meg. Annak ellenére, hogy a cenki, erősen hungarica jellegű anyag kiegészítéseképpen 1818-ban általános, bár döntően segédkönyvtár jellegű soproni könytárának adományozásával maga az alapító megszabta a fejlesztés irányát, mégis a gyűjtőkör, a több mint másfél százados fejlődése során nem tudott egyértelműen kialakulni. Ha az Országos Széchényi Könyvtár állományában, csak szúráspróbák alapján is, az állomány rétegeződését vizsgáljuk, nagyon hamar felismerhetjük abban a könyvtár egyik-másik tekintélyesebb, de sokszor kevésbé jelentős dolgozójának is, az érdeklődési körét, kutatásainak területét. Bizonyos korszakokban egész széleskörű egyetemes történelmi anyagot, máskor inkább irodalomtörténeti, majd paleográfiai, ismét máskor filozófiai rétegeket találunk, meglepetésszeríi teljességgel. Ugyanakkor más, méltán fontosnak tekinthető anyag teljesen hiányzik. Az egész állományról kivéve a koronként tágabban, vagy szűkebben értelmezett Hungarica jellegű anyagot, nyugodtan elmondhatjuk, hogy szerzeményezésében már az első világháborút megelőző évtizedekben volt bizonyos tervszerűtlenség, amit az időnkénti teljesen heterogén adományok csak fokoztak. Még rosszabbodott a könyvállomány összetétele az első világháború kitörésétől kezdve, amikor is a Svájcon át vásárolt, nem nagy számú anyag kivételével csaknem minden külföldi szerzeményezés szünetelt, illetőleg a háborús viszonyok következtében, különösen 1917-töl az amúgy is nagyon megcsappant pénzforrás az akkor felállított világháborús gyűjtemény céljaira fordítódott. A Horthy-korszak derekán pedig, amikor már lehetőség mutatkozott a hiányok pótlására, ezek tervszerű számbavétele és kiegészítése nem történt meg.A nem hungarica-jellegű külföldi anyag csaknem teljes mellőzése mellett, a 25 éves Horthy uralom helytelen a könyvtárakkal szemben anyagiakban is szűkmarkú kultúrpolitikája következtében, igen súlyos hiányok